A kicsiknek nagyon bölcs mondásaik tudnak lenni, de már abból sokat tudunk tanulni, ahogy a világot szemlélik. Gyereknap alkalmából hoztunk nektek ebben a cikkünkben képeket, amikkel vizuálisan mutatták meg a gyerekek, hogy milyen az ő világuk – gyerekszemmel, és a legviccesebb, legmeghatóbb mondásokról is kérdeztünk benneteket, amik nagyon emlékezetesek voltak a kisebb-nagyobb gyermekitektől.
Facebook-oldalunkon arra is kértünk titeket, hogy osszátok meg velünk, mi mindent tanultatok tőlük, és az életleckék mellett igazán megfontolandó bölcsességeket is elmondtatok, amiket ti magatok is a család ifjabb tanítómestereitől hallottatok. Ezekből válogattunk.
Több olvasónk is írta, hogy szeretetet, önzetlen, feltétel nélküli szeretet tanultat a gyermekétől, és számos szép életleckét, erényt is említettek, mint a letisztult figyelem, a kitartás, a hit, a megbecsülés, értékrend, optimizmus, megfontoltság, türelem, szelídség. Hiszen a szülőséggel a legváltozatosabb helyzetekben találhatja magát az ember, gyakorta olyanokban, amelyek próbára teszik, és amelyek által fejlődhetünk.
Emellett viszont még közvetettebb módon is okíthatnak a gyerekek, egy-egy igencsak magvas bölcsesség megfogalmazásával. Vagy egyszerűen csak a viselkedésükkel, ahogy azt az egyik olvasónk is írta: „A határok meghúzását másokkal szemben. Elképesztő pókerarccal néz, ha valaki olyat vár el tőle, ami neki túl sok vagy rosszul eshet. Óriási! Tanítani kellene”. Vagy ahogy egy másik édesanya írta: „A kitartásuk – addig győzködnek valamiről, míg meg nem győznek. De amire a legjobban megtanítottak, az az önzetlen szeretet”.
„Azt, hogy több mindenre képes, mint amit elhiszek róla, úgyhogy bízzak benne jobban, illetve a korlátok nélküli gondolkodást, például össze lehet illeszteni két építőelemet akkor is, ha nem ugyanabból a készletből/márkából való” – fogalmazta meg az egyik olvasónk a gyermekétől tanult életbölcsességet.
Az egyik édesanya pedig a példaképéről írt: „A bátorságot. Nekem a kisebbik fiam az egyik példaképem”.
De néhány igazán bölcs mondást is kaptunk tőletek, mint a következők:
„Legnagyobb kalandom a családom.”
„Tudjak dolgokat elengedni. »Anya, engedd el«.”
„»Anya lassíts, holnap is ráér…« édesem, mindig tudja, mit mondjon. 13 éves”
„Jajj anya, nem kell mindent tragikusan felfogni.”
„Egy anya soha nem adhatja fel! Ugye, anya?”
„»Anya, nyugi« 2 éves”
„Sokszor nem találtam induláskor a slusszkulcsomat, a napszemüvegemet, a telefonomat… Négyéves lányomtól kaptam egy jótanácsot: »Mindig ugyanoda tedd!«”
„Csak akkor kell cipőt venni, amikor már szétmegy, Anya… (Fiú)”
„Magyar témazáró előtt a 14 évesem. »Anya, de most tényleg, szerinted a jövőmet milyen mértékben fogja érinteni ez a jegy? Te mondtad, a legfontosabb, amiben jó vagyok, abban én legyek a legjobb. Fogadd el, nem a nyelvtan az.« Eszméletlen jó matekos. Keressük a közös nevezőt.”
Egy olvasónk pedig így fogalmazott: „Az élet értelme. Nélküle szegény lennék. Most mindenem megvan. Megtanított élni boldogan. Minden egyes nap, minden pillanatában. Mert most már van miért”.