Dr. Donald Winnicott gyermekorvos és -pszichológus szerint is túl van misztifikálva a “tökéletes szülőség”. Az, hogy ehelyett az “elég jó”-ra törekszünk reálisabb célkitűzés és bőven elegendő.
Alain de Botton svájci filozófus és író The School of Life (Az élet iskolája) című könyvében elmagyarázza, hogyan lehetünk “elég jó” szülők a mindennapokban. Íme, 4 szuperhasznos tipp a könyvből!
Ne feledd, hogy a gyereked még mindig csak egy gyerek
Egyértelmű, hogy egy kisbaba 100%-ban ki van szolgáltatva nekünk. Sokszor nehéz kitalálni, hogy mire van szüksége, ami állandó frusztráltságot okozhat, de idővel minden szülő alkalmazkodik és “megtanulja” a gyereke működését. De Botton szerint ezt az alkalmazkodási képességet azonban célszerű lenne megtartani a későbbiekben is. Csak azért, mert egy 5 éves fel tud egyedül öltözni, még nem jelenti azt, hogy érzelmileg is teljesen érett. Fontos, hogy mindig ellenőrizzük az elvárásainkat a gyerekünkkel szemben és “ne követeljünk olyasmit tőle, amire még nincs kész” – mondja de Botton.
Hagyd, hogy ő is dühös legyen néha
A hisztik a szülők számára sokszor óriási kihívást jelentenek és nagyon kimerítőek lehetnek, de tudni kell, hogy ez is a gyerek fejlődésének velejárója. A negatív érzelmek kifejezését nem kellene egyből “rossz viselkedésnek” titulálni. A kicsik ugyanis hisztivel próbálják ezeket a kellemetlen érzéseket feldolgozni. A mi dolgunk, hogy segítsünk nekik kifejezésre juttatni a frusztrációjukat a megfelelő eszközök megmutatásával. Szülőként meg kell tanulnunk nem bevonódni ebbe, átvenni a frusztrációt és ugyanúgy drámázni, ahogy a gyerekünk. Egy kisgyerek számára a mérges szülő olyan érzést kelt, mintha “egy vadállat be akarná kebelezni” – mondja Winnicott. Ha viszont nyugodtak tudunk maradni, amikor a gyerekünk dühös és hisztizik, azzal azt mutatjuk neki, hogy teljesen rendben van az is, ha néha mérges, anya és apa meg fogják érteni.
Ne legyél túl szigorú vele
Ahhoz, hogy egy gyerek megértse a világot, saját magának kell felfedeznie és megtapasztalnia dolgokat. Ehhez pedig nem tud mindig “jó gyerek” lenni. “Vannak szülők, akik kevésbé tolerálják a rosszalkodást és túl hamar, túl nagy szigorúsággal engedelmességet harcolnak ki” – mondja de Button. Winnicott szerint pedig azt, hogy egy gyerek helyesen és jól viselkedjen, nem lehet erőszakkal elérni, csak úgy, ha mi szülőként jó példával járunk elöl.
Időnként te is tudd félretenni az érzéseidet
A szülőség velejárója, hogy tudunk áldozatokat hozni a gyerekünkért. Megtanuljuk, hogy hogyan zárjuk ki a saját negatív érzelmeinket, hogy a gyerekünkre összpontosíthassunk. Amikor szomorúak vagy mérgesek vagyunk, nem várjuk el a gyerekünktől, hogy jobb kedvre derítsen vagy szórakoztasson minket. Apropó, a gyerek mindig érzi, ha a szülő fáradt vagy rossz kedve van. Az együttérzését pedig általában úgy juttatja kifejezésre, hogy több figyelmet követel vagy hisztizni kezd. Ilyenkor kell félretenni a saját szükségleteinket és érzéseinket, és megnyugtatni a gyerekünket. Mondjuk el neki, hogy néha egy anyának is lehet rossz kedve, és ilyenkor másra sem vágyik csak egy nagy puszira, ölelésre és mosolyra!Forrás: Smart Parenting.comEzt is érdemes elolvasni:
- Hisztis gyerek vagy rossz szülői minta?
- A gyereknek nem tökéletes anyára van szüksége
- Módszerek büntetés helyett
Kapcsolódó cikkek
