Nagy fába vágtam a fejszémet, amikor tizenkilenc évvel ezelőtt úgy döntöttem, hogy igény szerint szoptatom majd a lányomat. Az internet hajnalán még csekély edukáló anyag állt rendelkezésre a témával kapcsolatban, és a családomban sem nagyon tudtam tanácsot kérni senkitől. Szerencsére azonban az egészségügyi iskolában, ahol tanítottam, az egyik munkatársam szoptatási tanácsadóként is dolgozott, és kétségbeesésemet látva, azon nyomban ellátott egy halom szoptatássegítő prospektussal. Ezeket szinte Bibliaként forgattam, és még a szülésre is bevittem magammal.

Az informálódás és tudatos készülés azonban fabatkát sem ért volna, ha a férjem nem állt volna mellettem száz százalékosan. Kezdeti tapasztalatlanságom miatt sokszor küszködtem mellgyulladással és tejcsatorna-elzáródással, a férjem pedig mellszívót sterilizált, anyatejet fagyasztott, borogatást készített, párnákat hozott, és mindig volt egy szabad válla, ahol kisírhattam magam.

A lányunkat már egészen pici korától kezdve vittük magunkkal, és soha nem volt gond az igény szerinti szoptatással. Parkolóban, napvédővel lesötétített autóban, strandsátorban, étteremben – a férjem számára ezek teljesen természetes helyzetek voltak, és mindig segített abban, hogy nyugodt körülmények között etethessem meg a kislányunkat, majd hat évvel később a fiunkat. Az ő elfogadó, támogató jelenléte nélkül nem tudtam volna két-két évig szoptatni őket.

Milyen konkrét segítséget nyújthat az apa?

A szoptatásra hajlamosak vagyunk egy zárt diádként gondolni, pedig kutatások tanúbizonysága szerint a nők szoptatással, gyermekgondozással kapcsolatos döntéseit jelentősen befolyásolja partnerük támogatása és a szoptatáshoz való hozzáállása. Megkérdeztem néhány édesanyát, hogy párjuk, mivel tudott hozzájárulni a sikeres szoptatáshoz, vagyis mit tehet egy apa ideális esetben.

1. Érzelmi-verbális támogatást nyújt

Klinikai vizsgálatokkal is igazolták, hogy abban az esetben, amikor az apa érzelmi támogatást nyújtott, és szóban is bátorította gyermekének édesanyját, akkor a szoptatás hosszabb ideig tartott.

Zsófi így emlékszik vissza erre az időszakra:

A mai napig borzasztóan hálás vagyok a férjemnek, hogy mindig elmondhattam neki az érzéseimet. Ha kellett, hajnalban is kisírhattam magam, mindig megnyugtatott, vagy csak hagyta, hogy ventilláljak egy kicsit. Neki köszönhetem, hogy végül nem adtam fel ezt az egészet, és tizennégy hónapig tudtam szoptatni a babánkat.

2. Háborítatlan környezetet biztosít

A szülést követően az apa gondoskodik arról, hogy az anya és babája háborítatlanul tudjanak kapcsolódni egymáshoz. Ha megindul a rokonok hada, és mindenki azon nyomban látni szeretné a csöppséget, akkor az apa segíthet a nyugalom megteremtésében.

Enikőék ajtaján már a hazajövetelük utáni napon kopogtattak a türelmetlen rokonok, akiket a férjének kellett szelíden távol tartani:

Tudták, hogy nehéz szülésem volt az ikrekkel, mégis megállás nélkül csöngött a telefonom, és nyomták a csengőt. Hatalmas a család, és tényleg imádom őket, de az első hónapban azt sem tudtam, élek-e vagy halok. Le a kalappal a férjem előtt, aki felvette a kesztyűt, és nem engedte, hogy ránk rontsanak a lelkes nagynénik és nagybácsik.

3. Segít az anya szükségleteinek kielégítésében

Az első hetek-hónapok különösen embert próbálóak lehetnek az anya számára, akinek a legelemibb szükségletei is háttérbe szorulhatnak. Ezen a ponton is rengeteget támogatást nyújthat a gyermek édesapja. Figyelemmel kísérheti, hogy párja tudott-e enni-inni, segít abban, hogy az anya nyugodtan elmehessen fürödni, kiszellőztesse a fejét, vagy ledőlhessen egy kicsit pihenni.

Krisztina császárral hozta világra első gyermekét, és így mesél az első napok megpróbáltatásairól:

„Nagyon megviselt a szülés, és az első napokban rettenetesen fájt a hegem, nehezen mozogtam. A férjem hozta oda az ágyunkba a babát, hogy meg tudjam szoptatni. Utána megbüfiztette, átpelenkázta, és el is altatta mindig a picit – mindezt kérés nélkül. Óriási segítség volt, mert végtelenül kimerült voltam.”

4. Átvállalja a háztartással és gyermekgondozással kapcsolatos feladatokat

Az apák természetesen a háztartási feladatok átvállalásában, a főzésben, takarításban, mosásban, a nagyobb gyermekek gondozásában is tevékenyen részt vehetnek. De az sem ördögtől való dolog, ha rokonok, barátokok vagy fizetett segítség formájában veszik le mindezeket a terheket a kismama válláról.

Márta férje például a főzésben igyekezett helyt állni:

Sajnos a szüleink már nem élnek, így csak a férjemre támaszkodhattam. Akkoriban a palacsinta-milánói-rakott krumpli hármason kívül nem igen tudott mást elkészíteni, de nagyon édesen főzött, rakta elém a kaját, elkészítette a szoptatós teát, hogy tudjak szoptatni. A mai napig nevetve idézzük fel ezt a kaotikus időszakot, ami szerintem még közelebb hozott egymáshoz bennünket. Megható volt, ahogy gondoskodott rólunk.

5. Menedzseli a szoptatási nehézségeket

Ha egy váratlan, szoptatást nehezítő élethelyzet adódik, az apák rengeteget segíthetnek ennek áthidalásában. Bettina esetében egy sürgős műtét okozott nagy riadalmat:

Négy hónapos múlt a kisfiunk, amikor halaszthatatlanná vált az epekő műtétem. Sajnos a kórházban nem támogattak abban, hogy a férjem bejöhessen Petivel. Végül mégis kiharcoltuk, hogy meglátogathassanak, ők pedig az ébredésemet követően már ott voltak az ágyam mellett. Bár kissé nehézkes és fogcsikorgatós volt a műtét után, mindenféle csövekkel a testemben kivitelezni a szoptatást, de a férjem igyekezett tartani, aztán mellre helyezni Petit, akit viszont cseppet sem zavartak a körülmények.

Fotó: Getty

„Sokszor az apák kértek segítséget az édesanyának”

Afonyiné Kaló Tünde harmincegy évig dolgozott koraszülött és újszülött osztályon, jelenleg is tagja a koraszülött babákat és szüleiket támogató Melletted a helyem Egyesületnek. Korábbi munkahelyén, ahol vezető ápolóként dolgozott és laktációs szaktanácsadóként is segített, a családbarát szemlélet és az anyatejes táplálás különösen hangsúlyos szerepet kapott.

Tünde úgy látja, hogy az apa azzal segítheti elő elsősorban a szoptatást, ha támogatja az anya döntését, szoptatás melletti elköteleződését. Ennek egyik szimbolikus gesztusa, ha elkíséri párját a szülésfelkészítő tanfolyamra:

Sok intézmény szervez szülésfelkészítő tanfolyamokat, amelyeken belül – akár laktációs szaktanácsadót is alkalmazva – készítik fel a szoptatásra az édesanyákat. Én magam is tartottam ilyeneket, és úgy gondolom, hogy rendkívül hasznos, ha az apa is részt vesz ezeken. Az apák egyébként felkészülten érkeztek, és remek kérdéseket tettek fel – leginkább a mellszívók, ezeknek a használata, és a szoptatási pozíciók érdekelték őket, illetve az, hogyan tudnak majd a feleségüknek segíteni a baba körül – osztotta meg korábbi tapasztalatait a szakember.

A baba születése és a kórházból való hazatérés azonban már egy új fejezetet nyit a pár életében, amelyben az apára is új kihívások várnak.

Afonyiné Kaló Tünde szerint az apa elsődleges feladata, hogy családfenntartóként biztosítsa a nyugodt, kiegyensúlyozott környezetet az anya és a baba számára, ami pozitív hatással lesz a szoptatás sikerességére is; emellett azonban a konkrét gyakorlati feladatokból is kiveheti a részét: segíthet a baba mellre helyezésében; ha szükséges, akkor a mellszívó előkészítésében és a gondozói feladatok átvételében (pl. a baba fürdetésében, tisztázásában, megnyugtatásában).

Fontos, hogy az apa verbális és érzelmi támogatását is kifejezze partnere felé, ezt érintéssel, öleléssel, nyugodt hangú beszéddel, a hormonális változások türelmes, empatikus és finom kezelésével, és a feladatok megosztásával érheti el.

Laktációs szaktanácsadóként sok családhoz jártam ki korábban, és találkoztam olyan párokkal, akik szóban és testbeszédükben is nagyon szépen egymásra tudtak hangolódni. Olyan apróságokkal fejezték ezt ki, mint egy kedves simogatás, ölelés vagy a baba átvétele az anyától – magyarázza a szakértő.

Ha korábban jön a baba…

Míg az egészséges újszülött esetében az apa és az anya együtt van, és közösen viszik haza a kisbabát, a koraszülött kisbabának az újszülött intenzív-osztályon kell maradnia az édesanyjával. Ilyenkor az apa lesz a kapocs a külvilág és a kórház között, emellett pedig pszichésen is támogatnia kell az anyát –bemegy hozzájuk, együtt érdeklődnek a babáról, és az anyatej szállításában segít. Mindez rendkívül fontos a tejtermelés szempontjából.

Amikor a szoptatási nehézségekre terelődik a szó, Tünde hangsúlyozza, hogy ha az apa úgy érzi, hogy gyermekének édesanyja elbizonytalanodott, és nem tudnak közösen megoldani egy szoptatási problémát, akkor mindenképpen keressenek fel egy szakembert.

Sokszor hívnak apák, hogy segítséget kérjenek a feleségüknek. Ilyenkor aranyos szituációk alakulnak ki, mert előfordul, hogy a férj mellett ott ül a párjuk is, aki sorolja neki az általam kért adatokat. Tapasztalataim szerint egy ilyen tanácsadási helyzetben egyébként a férfiak racionálisabbak, szívesebben gondolkodnak számokban és adatokban – zárja beszélgetésünket Afonyiné Kaló Tünde.

Apák egymás közt

Az apák várandósággal vagy épp szoptatással kapcsolatos edukációja nálunk elsősorban a szülésfelkészítő tanfolyamokra korlátozódik, ám léteznek olyan férfi csoportok is, ahol a tagok biztonságos közegben beszélgethetnek ezekről a kényes témákról is.

Juhász Attila coach – magánarchívum

Juhász Attila cégvezetőként és coachként dolgozik, és az általa vezetett Apakörök olyan biztonságos és támogató közeget nyújtanak az apák és leendő apák számára, ahol megoszthatják egymással érzéseiket, a gyermekvállalással kapcsolatos dilemmáikat, vagy épp az apasághoz, párkapcsolatukhoz és a házasélethez kötődő örömeiket és nehézségeiket.

Az apakörös alkalmakon a szoptatással kapcsolatban elsősorban abban kérnek segítséget egymástól az apák, hogy miként tudnának jó támaszaik lenni gyermekük édesanyjának. Közös élmény ugyanis, hogy az anyává válás és a kötődés kialakulása egy olyan erőteljes hormonális-érzelmi változást hozó időszakot jelent, amihez férfiként nehéz lehet kapcsolódni – magyarázza Attila, aki szerint az igény szerinti szoptatáshoz is épp amiatt nehéz asszisztálni, mert a férfi kívülállónak érezheti magát.

Juhász Attila úgy látja, hogy a kisbaba megszületésével és a szoptatással járó szerepátrendeződés sok bizonytalansággal és kérdéssel jár, amire nem feltétlenül tudják az egzakt választ apák. A legnagyobb dilemmát a „Meddig fog tartani ez az állapot?” kérdés körül érzékeli a szakember. Az Apakörben azonban az ezzel kapcsolatos közös, hasonlóképp megélt élményeiket is megoszthatják egymással a tagok.

A férfiak szoptatástámogató szerepe kapcsán a szakember elmondta, hogy a gyakorlati teendők mellett fontos, hogy az apák megtanítsák a kisebb testvéreknek, hogy ebben az új helyzetben türelmesebbnek kell lenniük; de arra is lehetőséget és teret kell adniuk, hogy párjuk megoszthassa velük a szoptatással kapcsolatos érzelmeit, nehézségeit.

Ilyenkor nem az a jó megoldás, hogy tanácsokkal látjuk el a párunkat, hiszen egy jószándékú mondat is visszaüthet, ha a másik fél fáradt, vagy épp valamilyen szoptatási nehézséggel küzd. Ne feledjük, hogy ez emberpróbáló helyzet lehet számára! Az azonban, hogy kifejezzük felé a szeretetünket, ő pedig elmondhatja nekünk, mit érez, és miben van éppen, nagyon sokat jelenthet számára – hívta fel az érintettek figyelmét Juhász Attila.