Baba

Falatnyi tanácsok – a csecsemőtáplálás korszakai

A csecsemők megfelelő fejlődése szempontjából az élet első hónapjaiban döntő fontosságú a helyes táplálkozás. Az egyes életszakaszokban más-más összetételű, mennyiségű és fajtájú ételt igényelnek.

Az első hónapok ideális tápláléka az anyatej

Nem lehet elégszer hangsúlyozni: a 0-6 hónapos korú csecsemők számára a lehető legtökéletesebb táplálék az anyatej. Ha nincs egészségi akadálya, az első félévben minden szempontból a legjobb: összetételében ideálisan alkalmazkodik a kicsi igényeihez, kellő mennyiségben tartalmaz a baba fejlődéséhez szükséges hosszú szénláncú telítetlen zsírsavakat, immunitást biztosít a legkülönbözőbb fertőzésekkel szemben, könnyen emészthető, természetes módon steril.

A szoptatás a meghitt anya-gyermek kapcsolat egyik alapja, tehát jelentősége nemcsak táplálkozás-élettani, hanem pszichés szempontból is felbecsülhetetlen. Az utóbbi évtizedek hatékony, a szoptatást támogató világméretű egészségügyi programjai ellenére is a csecsemők egy része különböző okokból az élet első félévében nem anyatejet, hanem mesterséges táplálást, csecsemőtápszert kap. A szoptatás ritkán “ellenjavallott”, de időnként ez is előfordul: az anya súlyos krónikus vagy akut fertőzése (pl. tífusz, TBC, AIDS)vagy gyermekágyi pszichózis.

A babáknál egyes anyagcsere betegségek, például a galaktózt bontó enzim hiánya, illetve éretlenségből, agyi károsodásból adódóan a szopási reflex hiánya, esetleg farkastorok lehet akadálya a szoptatásnak.

Az anyatejet pótló készítmények többsége ugyan ma már nagymértékben megközelíti az anyatej összetételét, teljesen azonos értékű azonban nem lehet vele! Bár a tápszerek alapanyaga általában tehéntej, anyatej hiányában mégsem maga a tehéntej, hanem az életkornak megfelelő anyatej-helyettesítő, az ún. “kezdő tápszer” jelenti a választandó táplálási megoldást. Ennek legmodernebb formái az anyatej hatását utánozva élőflórát, a szervezet számára hasznos, jótékony hatású baktériumokat is tartalmaznak.

Az első kanalas ételek

Hat hónapos korra a születési súly általában megkétszereződik. A megfelelő fejlődés csak helyes táplálással biztosítható, ami továbbra is elsősorban anyatejet jelent. Ezenkívül, illetve anyatejpótló tápszerek mellett az idejében elkezdett, jól megtervezett hozzátáplálás biztosítja a baba gyarapodását.

Ebben a korban az emésztési és felszívódási folyamatok már kezdenek alkalmassá válni az anyatej és a tápszerek mellett a zöldség- és gyümölcslé elfogadására. Később pedig a pürék, pépek sem okoznak emésztési gondot. A tápcsatornába kerülő idegen anyagok az egyéni érzékenységtől függően stimulálják a szervezetet. Az új ételek bevezetésekor mindenképpen törekedni kell a fokozatosságra és a nyomon követhetőségre: egyszerre csak egyféle új anyaggal érdemes próbálkozni, és néhány napot célszerű várni a következő kísérlettel.

Megjelennek az új ízek

A baba táplálásában a 6-8 hónapos kor jelentős változásokat hoz: ekkor kezdődik meg a hozzátáplálás, 8 hónapos korra pedig már egészen sok mindent ehet, pár foggal. Amennyiben már hozzászokott a pépes állagú ételek fogyasztásához, akkor eljött az idő az új ízek felfedezésére. Az új ételek bevezetése azonban csakis fokozatosan történhet továbbra is. A gyomor és bélrendszeri emésztő- és felszívó funkciók tovább tökéletesednek, a gyermek már az összetett ételeket is könnyedén fogyasztja.

A szájban lévő ízlelőbimbók akkor érzékelik igazán az ízeket, ha azok oldatban, kissé fellazult állapotban kerülnek rájuk, ezért a folyékony-pépes étel ízét jobban érzi a csecsemő, ha kanállal etetik. A kanállal etetés mellett szól az is, hogy ez nem szoktatja le a kicsit a szopásról, nem kényelmesíti el, és a baba hamarabb válik képessé az önálló étkezésre.

Minden emésztő enzime működik, de a durva ingerektől, például az erős, savas, zsíros, stb. ételektől még óvni kell. Mivel ekkorra már a babának az idegen fehérjékkel szemben is kialakult a toleranciája, elkezdhető a húsfélék adása. A fokozatosság és körültekintés ekkor is fontos, minden új reakcióra, változásra (bőrpír, széklet megváltozása, stb.) oda kell figyelni.

Ebben az időszakban többnyire kibújnak a fogak, amelyek természetesen harapásra még nem alkalmasak, de arra igen, hogy a baba a felaprított ételt falattá alakítsa a szájában. Majszoló étkezése már alkalmassá teszi az ízek elkülönítésére is. Jellemzően az ajkát és a nyelvét együtt használja, cuppog, az ételt a szájában forgatja, ízlelgeti. Félszilárd (villával összetört) ételek adásával a rágás tanulását segíthetjük elő. A baba már tudatosan válogat, felismeri a kedvenceket, és elutasítja a számára kellemetlen ízű ételeket. Önállóan még nem képes enni, de a passzív szereplőből egyre inkább az étkezés aktív résztvevőjévé válik.

Rágni tanuló babák

A 8-12 hónapos korban egyre több mindent fogyaszthat a kicsi, hiszen a gyomor-bélrendszere tovább érik, az alkalmazkodó képessége is fejlődik az új anyagokkal szemben. Rágó- és nyelőképességének fejlődésével készen áll a darabosabb állagú, több összetevőből álló, gazdagabb ízvilágú ételek befogadására.

Ételei már kis darabokban tartalmaznak zöldséget, húst, tojássárgáját, halat, így lehetővé teszik a babák számára a rágás gyakorlását. A fogsor ugyanis ebben az életszakaszban már kezd összeállni, lassan nem csak a pépes étel továbbaprítására, hanem falatok harapására is képes. Azért a húsokat még célszerű vagy darálni, krémesíteni, vagy egészen laza rostúakat (csirke, pulyka, nyúl) választani, nehogy a fogacskák közti résbe beakadva a baba ellenérzését váltsa ki.

Ebben a korszakban a baba a száját, kezét együtt használja, étkezéskor kis segítséggel akár már egyedül kanalaz, és itatópohárból is egyre ügyesebben iszik. Nagyobb szemcseméretű ételt is a félrenyelés veszélye nélkül képes fogyasztani.

Táplálkozás a csecsemőkor végén

Egyéves korára a baba szinte mindent eszik, hajlandó új ízeket elfogadni, természetesen a nehéz fűszerezéssel, erős ízekkel továbbra is vigyázni kell. A falatokat maga veszi fel és teszi be a szájába, a pohárral, kanállal egyre biztosabban bánik. Csukott szájjal eszik, a falatokat alaposan megrágva.

Ebben a korszakban alapozhatjuk meg a későbbi étkezési szokásokat, amelyek nemcsak arra terjednek ki, mit és mennyit eszik, hanem arra is, hogyan. A napi étkezések száma, rendszeressége mellett nagyon fontos az étkezés körülményeit is úgy alakítani, hogy az akár a felnőttkorig is helyes táplálkozást, nyugodt, élvezetes étkezést biztosítson.

Forrás: HáziPatika.com