Baba

A leggyakoribb éranyajegyek a babánál

A babán többféle formában, méretben, színben jelenhetnek meg anyajegyek. Néhány idővel eltűnik, míg van, ami maradandó lesz, vagy még hangsúlyosabbá, észrevehetőbbé válik.
2021. Január 25.
A leggyakoribb vaszkuláris anyajegyek a babánál (Fotó: Getty Images)

Az anyajegyek lehetnek vaszkulárisak (éranyajegyek) vagy pigmentáltak (festékes anyajegyek). A vaszkuláris anyajegyek vérerekből állnak, ezért a színűk általában vöröses vagy lilás. A pigmentált anyajegyek pigmenttermelő sejtekből állnak, és a színük általában barnásnak vagy szürkésnek tűnik.

A legtöbb esetben ártalmatlanok ezek az anyajegyek, de javasolt a gyermek orvosával is ellenőriztetni, hogy követni tudják az esetleges változást, vagy észrevegyék a potenciális egészségügyi kockázatot.

Milyen vaszkuláris anyajegyek lehetnek a babán?

Lazacfolt

Általában pirosas vagy rózsaszínű, sima, lapos szerkezetű, gyakori újszülöttkori anyajegy. Sokszor a tarkón vagy az arcon jelenik meg. Szokták “gólyacsípésnek” is nevezni, és gyakran összekeverik a tűzfolttal.

A lazacfolt akkor jelenhet meg, ha az erek egy csoportja átmenetileg kitágul, ami fokozott vérellátást okoz. Az újszülött vékony bőre alatt ez jól látható. Általában ártalmatlan anyajegy, ami nagyjából 18 hónapos korra elhalványul.

Tűzfolt

A tűzfolt lapos, lilás-vöröses anyajegy. Születéskor is látható, gyakran jelenik meg az arcon, a nyakon, a karon vagy a lábon, általában egyoldali elhelyezkedésű. Az életkor előrehaladtával nagyobbá válhat, színe erősebb, sötétebb lehet.

A tűzfoltot a bőrben rendellenesen kialakuló erek okozzák. Általában ártalmatlan, de kiszáradhat, irritálódhat, ritka esetben viszont neurológia és látási problémák fokozott kockázatával hozzák összefüggésbe. Hogy nyomon lehessen követni, feltétlenül javasolt megmutatni a gyermek orvosának a tűzfoltot.

Eper (vagy málna, illetve szederszerű) hemangióma

Más néven csecsemőkori hemangióma, jóindulatú bőrdaganat, amely plusz erekből áll. Akkor jöhet létre, amikor sok kisebb, éretlen ér összetapad. Nevét élénkpiros színéről, kidudorodó, tömött, vagy fürtszerű textúrájáról kapta, amely egy kisebb bogyóra emlékeztet. De a hemangióma lehet sima felületű, illetve kékes-lila is, mint egy zúzódás. Gyakran jelenik meg az arcon, a hajas fejbőr hátsó részén, vagy mellkason.

A legtöbbször az eper hemangióma nem okoz problémát, és fokozatosan zsugorodhat, elhalványulhat. Azonban a gyermekorvosnak mindenképpen érdemes ezt is megmutatni, mert javasolhatja a kezelését, eltávolítását is, ha túl nagy a hemangióma, vagy a baba szeme, orra, vagy szája közelében nő, és megnehezíti a látást, légzést, vagy az evést. A testnyílások közelében lévő éranyajegyeknek javasolt a fagyasztásos vagy lézerkezelése.

Veleszületett (kongenitális) hemangióma

A veleszületett hemangióma kerek, dudorszerű, rózsaszínű, lila vagy kék jóindulatú érdaganat, mely duzzadt lehet, és tapintásra meleg érzetű. Ritkább, mint az eper hemangióma, és gyakoribb lányoknál, koraszülötteknél és ikreknél. Mindig jelen van már a születéskor is. Leggyakrabban a karon, lábon, fejen vagy nyakon jelenik meg, de előfordulhat a májban is.

Akkor alakulhat ki, amikor az erek a kelleténél jobban megnőnek és összecsomósodnak, összekuszálódnak, de a szakemberek a keletkezésük pontos okát még nem ismerik. Némely esetben magától összezsugorodik, elhalványul a gyermek 12-24 hónapos kora között, de van olyan is, amely állandó egészségügyi problémát okozhat. A gyermek orvosa dönthet úgy, hogy eleinte figyelemmel kíséri a növekedését, hogy lássa, szükséges-e kezelni. A vérző, berepedezett bőrű hemangióma, illetve az, amely zavarja a légzést, a látást, vagy épp a pulzust, műtéti úton történő eltávolítást igényelhet.

Vénás rendellenesség

Kékes vagy lilás anyajegy, amely kidülledhet, főként, ha a gyermek erőlködik. Általában veleszületett, de néha csak a pubertáskorra válik észrevehetővé. Bárhol kialakulhat a bőrön, de bizonyos esetekben az izmok, a csontok vagy a szervek belsejében jön létre. Nagyon ritka anyajegy.

Többségében nem okoz problémát, és ekkor nem is valószínű, hogy kezelik. De ha a látást vagy a légzést befolyásolja, vagy vérzést okoz, illetve valamely belső szervet érinti, az orvos javasolhatja, hogy műtéti úton vagy injekciós, lézeres kezeléssel távolítsák el.

A cikk forrása: whattoexpect.com