A nyúlszáj akkor alakul ki, ha az ajkat alkotó szövetek nem egyesülnek teljes mértékben a születés előtt, ezzel hasadást okozva a felső ajakon. A farkastorok hasonlóan ehhez, akkor alakul ki, ha a szájpadlást alkotó szövetek nem egyesülnek megfelelően a terhesség során.
Az eredmények alapján a nyúlszájjal született csecsemőknek (farkastorokkal vagy anélkül) nincs nagyobb hajlama egészségügyi problémákra vagy korai halálra, mint az egészséges populációnak. Azonban azon gyerekeknek, akik csak farkastorokkal születtek (nyúlszáj nélkül) kissé emelkedett a korai halálra való esélye és gyakoribb náluk a csökkent intellektus, autizmus és súlyos tanulási nehézség.
„Ezek az eredmények jó hírek lehetnek azoknak a szülőknek, akiknek a gyermeke nyúlszájjal és farkastorokkal született” – nyilatkozta Dr. Erik Berg, a kutatás vezetője, a Bergen Egyetem munkatársa. A kutatás egyik gyenge pontja azon emberek kis száma, akik farkastorokkal születtek s egyúttal korán meghaltak vagy egészségügyi problémákkal küzdöttek, így lehetetlen meghatározni a megnövekedett rizikó mértékét, csak az összefüggés volt megállapítható a farkastorok és a jövőbeni problémák között.
A kutatás során Berg és munkatársai 1967 és 1992 között 1,5 millió születés adatait vizsgálták Norvégiában. Több mint 2000 gyermek született ezalatt valamilyen hasadékkal, akiket 2010-ig követtek nyomon.
A kutatás eredményeit a JAMA Pediatrics című kiadványban publikálták. „A nyúlszáj és farkastorok 700 terhességből egyszer fordul elő” – nyilatkozta Dr. Kelly Evans, a University of Washington gyermekgyógyászati részlegének adjunktusa a cikk kapcsán. Annak ellenére, hogy a hasadékok gyakoriak, kevés kutatás foglalkozik ezen gyerekek legjobb ellátásával és az ő felnőttkorukkal. „Ezzel a rendellenességgel született gyermekek ellátása kórháztól függően is változhat” – tette hozzá Evans. „Ez a kutatás remélhetőleg felhívja a figyelmet erre az elváltozásra.”
Forrás: Medipress
Kapcsolódó cikkek
