A hozzátáplálásra is igaz, hogy ha boldog a baba, boldog az anya is. De mitől lehet boldogtalan egy baba a hozzátáplálás során?
Tüntesd el a feszültséget a hozzátáplálásból
Feszültté válik a légkör, ha elvárások hadával közelítesz hozzá: “180 g-t kell enned most.” “Eszed, nem eszed, nincs más. Ha éhes leszel, majd megeszed!” “Edd meg, ami előtted van!”
Babád ott ül az etetőszékében, minden szem rá szegeződik és neki teljesítenie kell. Anyát nem érdekli, ha nem ízlik neki az étel. Anyát nem érdekli, ha ő épp 190 vagy 150 grammot szeretne enni. Sajnos nem egy anya “megtömi” a gyermekét, ami gyakran visszafordíthatatlan károkhoz vezethet mind pszichésen, mind fizikailag.
Megoldás: Engedd el! – Az étkezés öröm, felfedezés, és JÁTÉK. A gyerekek játék útján tanulnak, ezért ne szidd le, ha közelről vizsgálja meg a bolognai spagettit az ujjacskáival! Hagyd, hogy a családi asztalhoz üljön mindenkivel együtt – legyen a család szerves része térben és időben is (persze a szemedet ne vedd le róla).
Ne kelljen eltüntetnie, ami előtte van, ne legyen muszáj mindent megkóstolnia. Egyszerre több ételt kínálj a számára (persze csak azokat, amiket már biztonságosan, fokozatosan bevezettél), és mindig legyen kéznél olyan alternatíva is, amit biztosan elfogyaszt – ne büntess étellel!
Ha kér még, adj neki enni! Igen, van a “nagykönyv” szerinti mennyiség, de semmi gond, ha ettől némileg eltér, amit betermel. Ha a baba jól fejlődik, egészséges és jókedvű, nem kell aggódni. Ha bármi kételyed van, azt a védőnővel, gyermekorvossal, dietetikussal beszéld át, ne a babádat nem ismerő, laikus anyatársakkal, tanácsadókkal.
Bízz a szakemberekben!
Elérkeztünk a másik nagy hibához: nem bízunk az egészségügyi szakemberekben. Pedig egyedül ők kompetensek gyermekedet ellátni, vizsgálni, kezelni. Felesleges titkolózni előttük, hiszen így gyermekedet veszélynek is kiteheted. Vegyünk egy példát: a te meggyőződésed az, hogy gyermeked válogatós, és emiatt tápanyag-kiegészítésre szorul. Elviszed szakemberhez. Táplálkozási naplót kezdesz vezetni, amit elemezve kiderül, hogy erről szó sincs, és a kiegészítés sem indokolt.
De a fordítottja is kiderülhet: azt gondolod, minden rendben, és észreveszik, hogy gyermeked hónapok óta nem gyarapszik. A laikus tanácsadók mondhatják erre azt – ne aggódj, elmúlik. Adott esetben azonban egy lisztérzékenységre is fény derülhet, amihez már szakorvos és részletes kikérdezés (anamnézis) szükséges. Mielőtt azt hinnéd, hogy ez ritka egészségi probléma, íme két adat: Magyarországon a betegség gyakorisága 1-1,5 százalék, – s ami még megdöbbentőbb – a lisztérzékenyek eseteknek mindössze 10 százalékát diagnosztizálják gyermekkorban. (Ezzel kapcsolatban egy fontos tudnivaló: a jelenlegi ajánlások szerint 6-7 hónapos korban, legkésőbb 1 éves korig, még szoptatás mellett érdemes a babát megismertetni a gluténnal.)
Ha a lisztérzékenységet a laikus tanácsadók javaslatával kezeled – azaz nem veszel róla tudomást -, gyermeked növekedési és fejlődési elmaradással, felszívódási zavarokkal és fájdalmakkal küszködhet. Ezzel szemben a korrekt diagnózis, kezelés (=élethosszig tartó, gluténmentes diéta) segítségével tünetmentes életet élhet. A tapasztalatok szerint mindennapos dolognak számít, hogy az online tanácsadók rossz tanácsokkal látják el az anyákat: speciális diéták, allergénkerülő étrend, nem megfelelően összeállított vegetáriánus étrend, túlzott cukor-, és sófogyasztás.
Összefoglalva, gyermekedet arra tanítsd, hogy étkezni öröm, nincsenek vele szemben elvárásaid. Szakíts a régi berögződésekkel, engedd el őket. A babádra figyelj, terelgesd, és ha bármilyen tünetet észlelsz, személyesen keress fel egészségügyi szakembert: védőnőt, gyermekorvost, szakorvost, dietetikust.
Kapcsolódó anyagok hozzátáplálási témában:
- Hozzátáplálási táblázat a legújabb irányelvek szerint
- A táplálékallergénekkel kapcsolatos változások a hozzátáplálásban
- A lisztérzékenység tünetei
Kapcsolódó cikkek
