Baba

„Csak a mi osztályunkról öt kollégám ment el” – magánkórházakba szivárognak át a szülész-nőgyógyászok

Sajnálatos tragédiákról szólnak a hírek a napokban: több kismama is életét vesztette szülés után. Ám ha ilyen súlyos esetek nem történnének, akkor is foglalkoztatja a szülés előtt állókat a biztonság kérdése. Állami, magánintézmény legyen a helyszín vagy a saját otthonunk? Egy biztos: ha komplikáció lép fel, automatikusan az állami oldalon találhatja magát bárki úgy, hogy a magánszolgáltatás díját is téríteni kell. Ott pedig egyre kevesebb az orvos - erről írt a héten a HáziPatika.
2024. Január 21.
Uzsoki Kórház, szülészet
Fotó: Neményi Márton

Egy magánegészségügyi intézményben 900 ezer és másfél millió forint közötti összeget kell fizetni egy szülésért. Mármint egy alapcsomagért. Mivel egy család életében ez az egyik legkiemelkedőbb pillanat, és egyben a legérzékenyebb is, ezért az elkövetkezendő évtizedekre kiható szülés közbeni pár óra sokaknak mindent megér. Rengeteg ember számára azonban ez elérhetetlen opció, másrészről az állami egészségügyben biztosított minden az azonnali ellátáshoz bármilyen felmerülő probléma esetén.
Az „Állami vagy/és magánellátás?” szakmai rendezvényen – melyet a Fogjunk Össze az Egészségügyért Alapítvány szervezett a közelmúltban – többek között ezt a kérdéskört is megvitatták a szakemberek.
„Az elmúlt évtizedek során alaposan megváltozott a rendszer. Párhuzamosan kellett szembenéznünk a magánegészségügy térhódításával és a születésszám drasztikus csökkenésével. És míg a magánintézetek jelentős számban vonzották magukhoz a szülő nőket, addig az állami rendszerben a szakemberek száma egyre csökkent, mert számukra biztonságos anyagi hátteret jelent egy magánklinika. Csak a mi osztályunkról öt kollégám ment el, ráadásul azok, akik a legnagyobb esetszámot produkálták” – mondta el Dr. Gyarmati Béla, a Budapesti Uzsoki Utcai Kórház szülészet-nőgyógyászati osztályának osztályvezető főorvosa.
„Számtalanszor kérdezik meg tőlem is, hogy ha gondozom a terhességet, akkor ott leszek-e a szülésnél a közfinanszírozott intézetben. Ez reális igény, de mint tudjuk, rengeteg tényező befolyásolhatja. A kórházakban történő változások megkívánják tőlünk a rugalmas hozzáállást” – mondta el a főorvos.

Kérdés, hogy kellő biztonsággal választható-e a magánegészségügyben történő szülés tudva azt, hogy az intenzív vagy koraszülött osztályok jelenleg az állami egészségügyben elérhetőek megnyugtató háttérként?
Ezek a szakterületek nem csak szakmailag, de az infrastruktúra kialakítása szempontjából is rendkívül költségigényesek, amely egy magánszolgáltató számára kevésbé finanszírozható. „Mára létrejött egy egészséges konkurencia, amely minden résztvevő számára lehetőséget biztosít a bizonyításra. Végiggondolhatja minden szakember, hogy hol akar dolgozni. Elmondható, hogy magas színvonalú munka zajlik a magánklinikákon is, hiszen kiváló szakembereket szívott fel a terület, és igyekeznek jó szabályozási rendszerben dolgozni. Az utánpótlással kapcsolatban már más a helyzet. Kevésbé reális, hogy valaki a rezidensképzés során végigjárja az állami egészségügyben a lépcsőfokokat, majd távozik a magánterület felé. Persze ez is egy döntés. Mi azért bízunk benne, hogy egy bizonyos idő után akár elindulhat egy visszafelé tartó vándorlási szál is.”

Míg a 2019-es kutatási adatok szerint az anyák kevesebb, mint 2%-a hozta világra gyermekét magánkórházban, addig a 2022. évi fővárosi toplistán már négy magánkórház is található. Hogy hány évesen szül ma Magyarországon a legtöbb nő, és mi alapján választanak intézményt, elolvashatod a CIKK FOLYTATÁSÁRA kattintva.