A csípő állás, járás, guggolás, lépcsőmászás közben támogatja a testsúlyt. Ennél a fontos ízületnél a combfej egy “foglalatba”, a medence ízületi vápájába illeszkedik. A combfej képes könnyedén forogni az ízületi vápában – de csipődiszplázia, más néven a csípő fejlődési diszpláziája (DDH) esetén nem.
A combfej tehát nem fér el az ízületi vápába, így az ízület nem tud megfelelően illeszkedni, amikor a baba puha porcai csontokká keményednek. A csípődiszplázia lehet enyhébb (például laza ízületek) vagy súlyosabb (például teljes elmozdulás), de fájdalmat nem okoz.
- Kapcsolódó: Csípődysplasia: tünetek és tennivalók
“Csipődiszplázia általában akkor fordul elő, amikor az ízületi vápa nem elég mély a combfej számára, és ettől instabillá válik a csípő” – mondta el a Parents.com-nak Dr. Scott Rosenfeld, ortopéd sebész, a Texasi Gyermekkórház (Texas Children’s Hospital) Csípőmegörző programjának igazgatója. Nagyjából minden 100 gyermekből egyet kezelnek csípődiszpláziával, és minden 500 babánál egynek teljesen elmozdul a csípője. A diagnózis felállítása és a kezelés megkezdése általában korán történik, megelőzve az egyéb, ezzel kapcsolatos egészségügyi problémákat.
Mi okozza a problémát?
Dr. Rosenfeld szerint a csípődiszpláziának a legtöbb esetben nincs ismert oka. Azonban van öt fő kockázati tényezője:
- Családi halmozódás. A Nemzetközi Csípődiszplázia Intézet (International Hip Dysplasia Institute) szerint tizenkétszer nagyobb a valószínűsége a problémának, ha a gyermek családi kórtörténetében is szerepel a betegség.
- Farfekvés. Más néven medencevégű fekvés, amikor a magzat fenékkel lefelé helyezkedik el.
- Elsőszülött a gyermek. Az első terhesség során az anya méhe feszesebb, ezáltal korlátozottabb a mozgása. A Nemzetközi Csípődiszplázia Intézet szerint 10-ből 6 esetben elsőszülött babánál fordul elő a csípődiszplázia.
- A baba lány. Az orvosok azt feltételezik, hogy a lány babák jobban reagálnak a relaxin hormonra, mely fellazítja az ínszalagokat és az izmokat. A csípődiszplázia 80%-ban nőknél fordul elő.
- Túl kevés magzatvíz (oligohydamnios). A baba mozgása akkor is korlátozott az anyaméhben, amikor alacsony a magzatvíz szintje.
A kockázati tényezők közül a családi halmozódás és a farfekvés a két legjelentősebb – Dr. Rosenfeld automatikusan feltételezi, hogy a babának csípődiszpláziája van ilyen esetekben, hacsak teszteléssel nem bizonyítják az ellenkezőjét. Dr. Ernest L. Sink, a Speciális Sebészeti Kórház Csípőmegőrző Központjának társelnöke szerint a csípődiszplázia gyakoribb a bal csípőben.
- Kapcsolódó: Így ismerhető fel a csípőficam a babánál
Előfordulhat fejlődési csípődiszplázia is, különösen abban az esetben, ha a baba egyenesen tartja a lábait bepólyázva. Ez az erőltetett testhelyzet fellazíthatja a csípőizületeket, és így hatással lehet a puha porcra.
A csípődiszplázia diagnosztizálása
Az újszülötteknél vizsgálják a csípő instabilitását. “Csípődiszplázia esetén a csípőízület eltömődését lehet érezni, és a ki-be pattanását az ízületi vápából” – fogalmazott – Dr. Sink. Azonban a fizikai vizsgálatok nem hatékonyak 100%-ban, és az eredmények attól is függnek, hogy a kisbaba mennyire nyugodt. Előfordulhat az is, hogy a gyermekorvos nem észleli, hogy nem elég mély az ízületi vápa. Ezért a kockázati tényezők esetén gyakran szükség van ultrahangvizsgálatra is.
Milyen tünetei lehetnek a csípődiszpláziának?
Ha a gyermekorvosi vizsgálat során elmarad a csípődiszplázia diagnosztizálása, a későbbiekben ezt nehezebb megtenni. Ez az állapot nem fájdalmas, és nincsenek jellegzetes tünetei. Dr. Sink szerint azonban a szülők észrevehetik, hogy a gyermek egyik lába hosszabbnak tűnik, mint a másik. Ha pedig mindkét csípő érintett, a gyermek totyogva járhat – mivel a legtöbb kisgyerek járása totyogós lehet kezdetben, ez is nehezíti a csípődiszplázia azonosítását. További tünetek lehetnek a csípő kattogása, a csípő rugalmatlansága és az aszimmetrikus farizom.
- Kapcsolódó: Ezt kell tudnod a csípőszűrésről
Hogyan kezelhető a csípődiszplázia?
A nem kezelt csípődiszpláziának nincsenek mindig szövődményei, de mivel a csípő nem növekszik megfelelően, a gyermek sántíthat, vagy a lábai nem egyforma hosszúak lehetnek. A serdülők tapasztalhatnak kellemetlenséget, míg felnőtteknél csípő labrum szakadás vagy ízületi kopás alakulhat ki a következtében.
A csípődiszplázia kezelése a baba életkorától és a tünetek súlyosságától függ.
- Pavlik-kengyel. Ha a csípő instabil, a Pavlik-kengyel a rutin kezelési módszer, amely segít az ízületi vápába illeszteni a combfejet. A maximum 4-6 hetes babát általában Pavlik-kengyel kezelik. A babának 6 hétig szükséges hordania a kengyelt, ezután az orvos ultrahanggal megvizsgálja az eredményt. Ha minden normálisnak tűnik, leszoktatási időszakként még néhány hétig viseli a baba a kengyelt. Ha a csípő továbbra is el van mozdulva, a kengyel viselhető hosszabb ideig. Alkalmanként szükség lehet műtétre. Dr. Sink szerint a Pavlik-kengyel 60-90%-ban hatékony a csípődiszplázia kezelésére.
- Zárt redukció. A 6 hetes és 1 éves kor közötti babánál a csípődiszpláziát általában minimálisan invazív zárt redukciós eljárással kezelik. “A kezelés során a babánál altatásban illeszti a helyére a csípőt” – mondta Dr. Sink. Ezután néhány hónapig gipszet kell viselnie, hogy az mindent a helyén tartson. Az eljárás sikerét utóvizsgálatokkal és MRI-vel lehet megerősíteni.
- Nyílt redukció. Az 1 évnél idősebbeknek nyílt redukciós műtétre van szüksége a csípődiszplázia kezelésére. Erre sor kerülhet akkor is, ha a zárt redukció nem volt sikeres, illetve ha súlyos a csípődiszplázia. A műtét során az orvos bemetszést ejt az ízületi vápa újrapozicionálására és a szalagok helyreállítására. A műtét után a gyermeknek gipszet kell viselnie.
A cikk forrása: parents.com
Kapcsolódó cikkek
