Ahogy minden oltásnál, az DTPa + IPV + HiB-nél is, a következő fontos kérdésekre kell kitérnünk:
- Miért van szükség oltásra?
- Mit kell tudni az oltóanyagról?
- Mik az ellenjavallatok, esetleges mellékhatások?
Miért van szükség az DTPa + IPV + HiB oltásra?
DTPa:
A diphteria-pertussis-tetanus elleni kombinált védőoltás, Magyarországon 1954 óta kötelező. A védettség kialakítása alapimmunizáló és emlékeztető oltásokból áll.
Diphteria (torokgyík): Kórokozója a Corynebacterium diphteriae méreganyagot (toxint) termelő variánsa. A betegséget a baktérium toxinja okozza, a toxint nem termelő Corynebacterium diphteriae torokgyíkot sem okoz. A toxin hatására a felső légutak (orr, garat, gége, légcső) nyálka-hártyáján ún. álhártyás lepedékkel járó gyulladás alakul ki. Az álhártya a felső légutak belső üregét (lumenét) mechanikusan szűkíti, súlyos esetekben el is zárja, ezáltal a beteg fulladását okozza. A diphteria-toxin károsítja a szívizmot és a perifériás idegrendszert; mely utóbbi lágyszájpad-bénulásban, izomgyengeségben nyilvánul meg. A kötelező védőoltás előtt a diphteria gyakran halálos kimenetelű betegség volt csecsemő- és gyermekkorban.
A kötelező védőoltásoknak és a magas átoltottsági aránynak köszönhetően Magyarországon hazai eredetű diphteria nem fordul elő. Egyes szomszédos, volt szocialista országokból történő behurcolással számolni kell; oltott gyermekeink a behurcolt betegséggel szemben védettek.
Magyarországon diphteria ellen 1928 óta oltanak, 1938 óta kötelező az oltás. Előtte ebben a betegségben sok kisgyermek halt meg, ahogy olvashatjuk Móra Ferenc Kincskereső kisködmön című könyvében is.
Pertussis (szamárköhögés): Kórokozója a Bordetella pertussis. A baktérium toxinja a légutak köhögésért felelős receptoraiban fejti ki a hatását jellegzetes, rohamokban jelentkező köhögést idézve elő. A rohamok száma a napi 30-40-et is elérheti. A köhögési rohamok között a beteg általános állapota jó. A betegség hosszú lefolyású, hetekig, sőt hónapokig is eltarthat. Az egyévesnél fiatalabb gyermekek szamárköhögése súlyosabb lefolyású.
Tetanus (merevgörcs): Kórokozója a Clostridium tetani, mely anaerob (oxigén hiányában élő és szaporodó) baktérium. Egyes állatok bélflórájának része, az állati ürülékkel kerül a talajra, ahol sokáig életképes marad. Sérülés esetén, ha a seb földdel szennyeződik, a baktérium a sérült, rosszul szellőző szövetekben elszaporodik, és az általa termelt toxin a nyirok- és a véráram útján az egész szervezetet elárasztja. A toxin a központi idegrendszer mozgató neuronjait (idegsejtjeit) tartja állandó izgalmi állapotban, illetve az ideg és az izom közötti ingerületet átvivő anyag lebontását gátolja; az eredmény az izmok állandó görcsös állapota.
Speciális formája ennek a betegségnek az újszülöttkori tetanusz. Ilyenkor az újszülött szülés közben fertőződik, ha betegség alakul ki, lefolyása súlyos. Magyarországon azon újszülötteknél, akik valamilyen ok miatt nem kórházban születnek, tetanusz elleni passzív immunizáció végzendő. Az 1990-es évek elején bevezették a 60 évnél idősebb, nem oltott személyek nem kötelező tetanusz elleni oltását.
IPV: Intramuscularis polio vakcina a járványos gyermekbénulás (Heine-Medin kór, poliomyelitis anterior acuta) elleni védőoltás. A betegség kórokozója a poliovírus 1, 2. és 3. típusa. A poliovírusok az enterovírusok közé tartoznak. Az enterovírusok közös jellemzője, hogy a beteg ember szervezetéből a széklettel ürülnek, szennyezett tárgyak, piszkos kéz közvetítésével terjednek, a szájon keresztül jutnak a szervezetbe és betegségek egész sorát (agyhártyagyulladás, torokgyulladás, májgyulladás stb.) képesek előidézni. A poliovírusok a gerincvelő azon részét – ún. elülső szarvát – betegítik meg, ahol az izmok mozgatásáért felelős impulzusokat kibocsátó idegsejtek (ún. motoros neuronok) találhatók. Ha vírusfertőzés következtében a motoros neuronok bizonyos hányada elpusztul, az anatómiailag hozzájuk tartozó izmok nem kapnak impulzusokat, ennek következtében nem képesek mozgásra, megbénulnak. Egyes esetekben a poliovírusok az ún. nyúlt agyvelőben található légzésközpont motoros neuronjait támadják meg, aminek a következménye a légzőizmok bénulása. Magyarországon járványos méretekben az ’50-es évek közepén fordult elő Heine-Medin kór, ekkor szervezték meg a légi mentést és a légi betegszállítást. A betegség behurcolására ma is számítani lehet, mert a világ azon részein, ahol a védőoltás nem kötelező, előfordulhat Heine-Medin kór.
A “HiB” vakcinakomponens a Haemophilus influenzae B baktérium nevének rövidítéséből származik. A baktérium nevében az influenza szó azzal kapcsolatos, hogy korábban a klasszikus influenza kórokozójának tartották, de semmiképp sem keverendő a vírusos influenzával, hiszen influenzát nem okoz, de az egyik leggyakoribb bakteriális légúti kórokozó. Két nagy, a betegséget okozó tulajdonságát is meghatározó csoportja van: a tokot termelő és a tokot nem termelő csoport. A tokot termelő csoport súlyos betegségek, gennyes agyhártyagyulladás (purulens meningitis), gégefő-gyulladás (epiglottitis), szepszis, tüdőgyulladás (pneumonia), szeptikus ízületi gyulladás (arthritis), csontvelőgyulladás (osteomyelitis) okozásáért felelős. Ezeknek a betegségeknek nagy része kezelés nélkül potenciálisan halálos is lehet.
Mit kell tudni az oltóanyagról?
DTPa:
A diphteria elleni komponens a diphteria-toxinnak a betegség kiváltására nem képes, átalakított formáját (toxoid) tartalmazza.
A perstussis esetében a Bordetella pertussis-nak több antigén természetű alkotója ismert. A legkorszerűbb pertussis-vakcina nem az elölt egész baktériumot, hanem csak az antigén tulajdonságért leginkább felelős részeket tartalmazza (ún. acelluláris avagy sejtmentes vakcina). A korábbi, elölt egész baktériumot tartalmazó vakcinakomponens volt a felelős az oltások között ismert egyik legerősebb mellékhatásért.
A tetanusz elleni védőoltás Magyarországon az 1941. január 1. után születetteknél kötelező. A védőoltás a tetanusz-toxinnak a betegség kiváltására nem képes, átalakított formáját (anatoxin, toxoid) tartalmazza. A tetanusz-toxoidot “szóló” (monovalens) formában széles körben használják a sebészeti gyakorlatban olyan sérülések ellátásakor, amikor fennáll a tetanuszos fertőzöttség veszélye vagy gyanúja. A sérülés tetanusz-gyanús voltának megállapítása a sérültet ellátó sebész feladata. Tetanusz anatoxin allergizáló tulajdonsága miatt hat hónapnál gyakrabban nem adható. Ha sérülés miatt olyan gyermeknek kell tetanusz oltást adni, akinek valamelyik DPTa oltása esedékes, erre az ellátó sebész figyelmét fel kell hívni; ilyen esetben az oltási rend szerinti, kombinált oltás adandó. Kérdéses esetben a sebész és a gyermekorvos konzultáljon.
IPV: Feltalálója után Salk vakcina néven is ismert. Az oltás elölt poliovírusokat tartalmaz. Korábban a betegség elleni oltássorozat első tagjaként, az orálisan adott, ún. Sabin-cseppek vagy más néven OPV (oralis polio vakcina) előtt adták, a korszerű oltási rendben már csak elölt vírusokkal oltanak. Mindig a DTPa-val együtt adják kombinációban.
A HiB elleni védőoltás-komponens a kórokozó poliribozil-ribitol-foszfát (PRP) tokanyagát tartalmazza, olyan antigént, amely protektív antitest képzését indukálja. A jobb antigénhatás érdekében a PRP-t más baktérium fehérjéjéhez konjugálják, azaz kapcsolják. A védőoltás a Haemophilus influenzae B tokot nem termelő csoportja ellen nem véd, így az ezek által okozott enyhébb légúti betegségek (az arcüreg-gyulladás, középfül-gyulladás stb.) továbbra is gyakoriak. A Haemophilus influenzae B elleni oltás Magyarországon a ’90-es évek eleje óta hozzáférhető. Az oltóanyaggal végzett oltás az 1999. április 1. után született gyermekek részére kötelező. A nem csecsemőkorú oltandókkal és a többi Haemophilus influenzae B elleni oltással kapcsolatos információk a nem kötelező védőoltásoknál találhatók meg.
Mik az ellenjavallatok, esetleges mellékhatások?
DTPa: Enyhe oltási reakció lehet az oltás helyén jelentkező bőrpír, fájdalmas duzzanat. Nem szabad adni a DPTa oltást progresszív idegrendszeri betegségben szenvedőknek, asztmásoknak. Nem szabad ismételten oltani vele azokat a gyermekeket, akiknél az előző DPTa oltás szövődményt okozott.
Nem szabad elvégezni az oltást akut betegség, lázas állapot esetén és akkor, ha az oltóanyag bármely összetevőjére az oltandó gyermek allergiás.
Bármilyen oltásra érvényes, így erre is, hogy a kezelőorvost mindenféle, az oltandó gyermeknél vagy a családban előforduló oltási szövődményről, allergiáról tájékoztatni kell.
Az oltás mellékhatásaként esetlegesen jelentkező láz csillapítására előre fel kell készülni. Az oltást követő 24 órában szükség esetén az életkornak megfelelő lázcsillapítót kell adagolni.
Emlékeztetőül:
| BCG | 0-4 hetes korban |
| DTPa+IPV+Hib+PCV | 2 hónaposan |
| DTPa + IPV + Hib | 3 hónaposan |
| DTPa + IPV + Hib + PCV | 4 hónaposan |
| PCV | 12 hónaposan |
| MMR | 15 hónaposan |
| bárányhimlő | 13-16 hónaposan |
| DTPa + IPV + Hib | 18 hónaposan |
| DTPa + IPV | 6 évesen |
| MMR és DTap | 11 évesen |
| Hepatitis B | 12 évesen |
Forrás: HáziPatika.com
Kapcsolódó cikkek
