A megosztott szülői szabadságot az 1970-1980-as években vezették be az északi országokban, azonban ekkor még ritka volt, hogy az édesapák ezt valóban ki is használták. A gyerekekkel való otthonmaradást inkább a nő feladatának tekintették, és nem tartották férfiasnak azokat az édesapákat, aki ezt kihasználták. Azonban néhány évtizeddel később ezek az apukák jó példái lettek a nevelésben résztvevő szülőknek. A svéd apukákat előszeretettel nevezik “lattes pappasnak”, azaz latte apukáknak, ami arra a képre utal, hogy az apuka kényelmesen üldögél a kanapén, karjában egy kisgyerekkel, miközben kávét kortyolgat. A felmérések szerint az északi országok apukái, akiknek van lehetősége apasági szabadságot kivenni, jobban be tudnak vonódni a gyereknevelésbe, csemetéik mindennapjaiba. De még nekik is kell dolgozni azért, hogy teljesen fel tudják vállalni ezeket a szerepeket.
A témában készült felmérés 7515 résztvevő adatai alapján készült, akik nagyjából egyező arányban kerültek ki Svédországból, Dániából, Izlandról, Finnországból és Norvégiából. A Promundo nevű cég az adatokat egy 2019-es nagyobb kutatásból nyerte, melynek címe “A világ apáinak helyzete”, és 40 ország apáit és anyáit kérdezték benne az apaságról, a nemi identitásról, apasági szabadságról, hogy össze tudják hasonlítani a különböző hosszúságú szabadságot igénybe vevő szülők véleményét.
Az apasági szabadsághoz fűződő nézetek minden bizonnyal változtak az 1970-es évek óta, és egyre inkább gondolják úgy az északi országok lakói, hogy ez az édesapákat is megilleti – a nők és a férfiak 75%-a vélekedik így. A skandináv férfiaknak ez pszichés szempontból is fontos: Dániában az apák 89%-a, míg Svédországban 96%-uk mondta, hogy szeretnének aktív résztvevői lenni a gyermekeik életének, már az első hónapoktól kezdve. A megkérdezett szülők 86-94%-a véli úgy, hogy az apa felelőssége, hogy erőteljesebben részt vegyen a gyereknevelésben.
A felmérés megerősíti azt is, hogy azoknak a férfiaknak, akik hosszabb apasági szabadságot vesznek ki (minden északi ország 40 hetet vagy annál többet is enged; a leghosszabb apasági szabadság 69 hét, Svédországban), jobb a kapcsolatuk partnerükkel és a gyerekeikkel is, és összességében elégedettebbek is az életükkel. Ők kisebb valószínűséggel tartják a tradicionális férfi-női szerepeket is, és kevésbé támaszkodnak az anyára a gyereknevelésben, és többet informálódnak ebben a témában gyermekgondozási szakkönyvekből, orvosoktól.
Azonban az északi apák sem élnek mind az előnyökkel, amelyek biztosítva vannak a számukra, ugyanis nem veszik ki általában a teljes apasági szabadságot. A finn apukák például a szabadságnak csak a 11%-át veszik ki, Dániában hasonló a helyzet, Norvégiában kb. 20%, míg Svédországban és Izlandon 30%. Ezzel szemben az északi anyukák közel 80%-a több mint 6 hónapos szabadságon van, amelyet az apák csak 5%-a használ ki.
A felmérés szerint sok apuka azért nem veszi ki a teljes szabadságot, mert attól tart, az negatívan hat majd a karrierjére, munkatársi kapcsolataira. Azok, akik azt vallották, hogy megértőbb feletteseik vannak, több apasági szabadságot vettek igénybe.
Azonban a nemi szerepeknek is van még hova fejlődnie, ugyanis a felmérésben résztvevő anyák nagyobb része állította, hogy az apáknak nagyobb szerepet kell vállalniuk a gyermeknevelésből, például a tervezésben, szervezésben. A svéd anyukáknak például 85%-a mondta ezt. Míg a résztvevő apák 55%-a állította azt, hogy egyenlően osztozik párjával a napi teendőkben, az anyák 33%-a pedig azt mondta, hogy a munka nagy részét, vagy akár egészét ők végzik el, nem az apák. Az apák 66-70%-a mondta azt, hogy egyenlően osztja meg a nevelési feladatokat az anyákkal, de ezzel az anyáknak csak a fele értett egyet.
Forrás: fatherly.com
Kapcsolódó írásaink:
- A férfiak nem élnek eléggé az apasági szabadsággal
- Apaagy, apatest: így változtatja meg a férfiakat a gyerek
- Az apa legalább annyira fontos a gyermek fejlődésében, mint az anya
Kapcsolódó cikkek
