Milyen szabályok vonatkoznak a családi névre?
Ahogy az Index.hu írja, a Polgári törvénykönyv 4:150. §-a részletezi a gyermek nevének meghatározását.
- A jogszabály szerint alapvetően a gyermek – szüleinek megállapodása szerint – apjának vagy anyjának születési vagy házasságkötéssel szerzett családi nevét viseli.
- Abban az esetben, ha a szülők nem kötöttek házasságot, a gyermek nem viselheti az anyja más személlyel kötött házassága folytán viselt nevét, ha azt az anya a házasságra utaló toldással viseli.
- A gyermek viselheti a szüleinek összekapcsolt családi nevét is – erre még akkor is van lehetőség, ha a szülők nem kapcsolták össze a házasságkötés után családi nevüket vagy nem kötöttek házasságot. Azt figyelembe kell venni, hogy a gyermek családi neve maximum két tagból állhat.
- Több gyermek esetén a házasságban élő szülők valamennyi, a házasság fennállása alatt született közös gyermeke kizárólag azonos családi nevet kaphat. Ez alól kivétel, ha a szülők módosították családi nevüket a házasság fennállása alatt.
- Ha a házastársak közös házassági nevet viselnek, gyermekük a közös házassági nevet viselheti. Amennyiben pedig a szülők egyike viseli házassági névként kettőjük összekapcsolt családi nevét, a gyermek – a szülők megállapodása alapján – a másik szülő házasságra utaló toldást nem tartalmazó nevét viseli, vagy szülei összekapcsolt családi nevét.
- Abban az esetben, ha nincs olyan személy, akit a gyermek apjának kell tekinteni, a gyermek az anyja születési vagy házasságkötéssel szerzett családi nevét viseli. Ez alól kivétel, ha az anya a férje teljes nevét vagy családi nevét a házasságra utaló toldással viseli.
Az Index.hu cikke szerint 2014. június 30-ig a jogszabály úgy rendelkezett, hogy abban a családban, ahol a felmenők kötőjel nélkül használták a kéttagú születési családi nevet, azt kötőjellel kellett anyakönyvezni. Azonban az Alkotmánybíróság a kötelező kötőjelet alaptörvény-ellenesnek minősítette: ezt a helyzetet ugyanis a jogalkotó hozta létre, pedig nincs olyan alkotmányosan elfogadható cél, amely miatt szükséges lett volna ez a korlátozás.
Milyen szabályok vonatkoznak az utónévre?
A fentebb hivatkozott jogszabály alapján a gyermek utónevét a szülők határozzák meg.
Azt, hogy a Magyarországon élők milyen nevet viselnek, az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény szabályozza.
- Anyakönyvezni legfeljebb két, a gyermek születési nemének megfelelő utónevet lehet, a szülők által meghatározott sorrendben, amelyeknek a Nyelvtudományi Intézet által összeállított utónévjegyzékben kell szerepelniük.
- Abban az esetben, ha a választott utónév nem szerepel az utónévjegyzékben, a szülők kérhetik – jogszabályban meghatározott módon az anyakönyvi szerv közreműködésével – az MTA Nyelvtudományi Intézet nyilatkozatát a gyermeknek adni szándékozott utónév anyakönyvezhetőségéről, amiről 30 napon belül kell nyilatkozniuk. A Nyelvtudományi Intézetnél a nyelvész (névkutató, nyelvtörténész, pszicholingvista, szociolingvista) szakemberekből álló Utónévbizottság – bizonyos alapelvek figyelembevételével – szakvéleményt készít a kérvényezett névről. Ha a nyilatkozatuk szerint az utónév anyakönyvezhető, azt haladéktalanul felveszik az utónévjegyzékbe.
- A jogszabály kimondja azt is, hogy nem viselhetnek megegyező utónevet az ugyanattól az anyától származó, ugyanazon a napon született gyermekek.
- Amennyiben valamelyik szülő nem magyar állampolgár, vagy ha több állampolgársága van, és ezek közül az egyik állampolgársága magyar, a szülők kérelmére az anyakönyvvezető a gyermek családi nevét, illetve utónevét az érintett külföldi jog szerint irányadó szabályok szerint is bejegyezheti az anyakönyvbe. Ehhez igazolniuk kell azt a tényt, hogy a családi-, illetve utónév, amit megjelöltek, megfelel e külföldi jognak. (Ezt abban az esetben nem kell igazolni, ha az anyakönyvvezetőnek hivatalos tudomása van arról, hogy az adott külföldi országban bármilyen utónév anyakönyvezhető.)
- A szabályok alapján az anyakönyvben és az ennek alapján kiadott okiratokban a családi név megelőzi az utónevet.
- Kapcsolódó: Névadási tippek, jó tanácsok
Segíthet az Utónévtár
Nem tudtok dönteni a baba nevéről? Próbáljátok ki az Utónévtárunkat!
Milyen alapelveket vesznek figyelembe újonnan kérvényezett utónév esetén?
Tehát ha a szülők olyan utónevet szeretnének a gyermeküknek adni, ami nem szerepel az utónévjegyzékben, kérvényezniük kell a név jegyzékbe történő felvételét.
- Kapcsolódó: Milyen nevet válasszak?
Az utónév anyakönyvezhetőségéről az Utónévbizottság többek között az alábbi alapelvek figyelembevételével készíti el a szakvéleményét:
- minden esetben a mai köznyelvi kiejtésének megfelelően, a mai magyar helyesírás szabályai szerint kell bejegyezni az újonnan kérvényezett utónevet (például Gerald helyett Dzserald, Claudia helyett Klaudia);
- az idegen nyelvi eredetű újabb utóneveknek a magyarban meglévő, már meghonosodott megfelelőit ajánlják bejegyzésre (például Deniel helyett Dániel, Catharina helyett Katalin);
- amennyiben az idegen névnek nincs magyar megfelelője, abban az esetben javasolják a bejegyzést, ha a név valamely nyelvben, kultúrában, vallásban hiteles módon igazolhatóan névként használatos, jelentése a magyarban nem pejoratív és nem sértő, és fontos szempont, hogy egyértelműen el lehessen dönteni róla, hogy női vagy férfi utónévről van-e szó.
Nem javasolják többek között:
- a nevek túlzott, többszörös becéző formáit (például Katácska, Loncika, Gyuszkó, Misike);
- a földrajzi névként, márkanévként és művésznévként, valamint csak családnévként használt alakokat (például Gyimes, Benetton);
- vagy az olyan név bejegyzését, amely hangzásában, jelentésében a későbbiekben vélhetően káros lehet a gyerek személyiségfejlődésére nézve (például csúfolhatják, kiközösíthetik miatta).
A figyelembe vett összes alapelv részletesen az MTA Nyelvtudományi Intézetének oldalán található meg.
Forrás: Index.hu
Kapcsolódó cikkek
