A böjt egyszerre a test és lélek szere. Lehet vallási célzatú, felkészítő, az ember jellemét, karakterét erősítő és pusztán testi indíttatású is. Legjobb, hogyha egyszerre mindhárom aspektus szerepet játszik elvégzésében.
A böjtöt sokan, sokféleképpen végzik és végezhetik. Legismertebb és leggyakoribb fajtája a léböjt, amely erőteljes tisztítókúra – és amely éghajlatunkon igazából csak április és szeptember között végezhető, hidegben már megterhelő a testnek. Léböjt-kúrára gyakran akár 1-2 hétre is elvonulnak, noha a valódi kúra csak három napos a szakemberek szerint.
Az ennél hosszabban tartó leves és gyümölcslé-kúra már kifejezetten terhelő a szervezetnek. A böjt odafigyelést, tudatos tervezést, a táplálékok előre történő beszerzését vagy annak tervét, rákészülést, majd egyfajta utógondozást is igényel – nem lehet bele fejest ugrani. Ekkor ugyanis legyengülhetünk, fáradtabbak vagy éppen lassabbak lehetünk, nem tudunk olyan jól dönteni és szervezni.
A böjt szinte minden vallásban és kultúrában is megtalálható. A kereszténységben a Húsvét előtti időszakban 40 napos böjtöt írnak elő, mert Jézus is 40 napig böjtölt a sivatagban, mielőtt keresztre feszítették, de azok, akik ezt nem tudják tartani, de hívők, legalább a nagypénteki böjtnapot beiktatják.
Ilyenkor tilos a hús és az alkohol fogyasztása is a keresztény emberek számára. Más vallásokban is megtalálhatjuk a böjt folyamatát. Az iszlám Ramadán hónapban hasonló hosszúságú böjtöt ír elő, az egyébként sok vidéken igen forró nappali időszakra. A böjt hajnalban, napkelte előtt és napnyugta után megtörhető, sőt ilyenkor kötelező étkezni, vagyis szó sem lehet valós koplalásról! A test tisztítását a lélek táplálása egészíti ki, a hívők többet imádkoznak vagy járnak istentiszteletre.
Néhányan a megtartóztatás folyamatát sajnos koplalásként értelmezik. A böjt célja sok esetben a tudatosság, a jelenlét, önmagunk megacélozása. Nagyon fontos ez magában a vallásos folyamatban is, hiszen az ember ebben az időszakban jobban figyelhet a lelki, szellemi dolgokra, több ideje és energiája jut olvasásra, imádságra, és meg is erősíti az ember akaratát, önbizalmát, valamint elszántságát a hit útján. A böjt eltereli a figyelmet a testről a szellem felé, azzal, hogy a test helyett a lélek kezébe kerül az irányítás.
A védikus kultúrában és a kultúrát feltáró szentírásokban (Védák, Puránák, Upanisadok) a böjt szintén megjelenik. Nem olyan erőteljes vagy felfokozott módon, mint más vallásokban, de rendszeres, és személyre szabott módon, így valóban szokássá válhat az önmegtartóztatás, és a tudatosság fejlesztése. A védikus írások a telihold és az újhold utáni első napon (vagyis a Hold fázisai szerint) írnak elő böjtnapokat, úgynevezett ekádasít, amikor tartózkodni kell a gabonától és a hüvelyes ételektől.
A hívők az év egy bizonyos szakában, hónapról hónapra, mindig kiiktatnak egy-egy tejtermék típust is étrendjükből, hol a joghurtot, hol az írót, hol magát a tejet… a legnagyobb vallási ünnepeket pedig belső odafigyeléssel, Isten felé fordulással és így a nap egy részében tartó böjttel szentelik meg. Ám minden nap, az étkezések során mindenkor kerülik a húst, tojást, gombát, a doppingoló szereket és bűzös ételeket.
Nagyon fontos tisztázni azonban, hogy a böjt önkéntes dolog. Gyermekeknek,terhes nőknek, gyermekágy idején nem javasolják. Az Ájurvéda, az élet és egészség ősi, indiai tudománya pl. kifejezetten ajánlja a szervezett, jól felépített böjtöt, vagyis a helyes diétát. Rövid ideig, akár fél napig tartó koplalást is előírhat időről időre, hogyha a gyomrunk, emésztésünk tüze gyengélkedik – erre ugyanis ez a leghatékonyabb megoldás az ájurvédikus orvoslás követői szerint. Különösen ajánlja ezt a labilis, változékony, „frontgazdag”, szeles, vagy tikkasztóan forró időszakokban.
A keresztény Húsvét előtti böjt, a tavaszi méregtelenítés időszaka, a természeti megújulás, a tavaszünnep egybeesése azt sugallja számunkra, hogy ez az időszak különösen alkalmas a böjt végzésére. Általa frissebbnek, könnyebbnek, céltudatosabbnak érezhetjük magunkat, és nem utolsó sorban akár meg is szabadulhatunk néhány felesleges kilótól!
És végül egy finom húsmentes különlegesség: Tejszínes sült szabdzsi
A sült zöldség fűszeres, tejszínes szószban mindig óriási sikert arat, és bár indiai fűszerek vannak benne, „újoncok” is rögtön megkedvelik.
Hozzávalók: 1 közepes padlizsán
4 közepes krumpli1 kis fej karfiol
2 közepes répa
1 pritamin paprika
ghí vagy növényi olaj a sütéshez
2 evőkanál ghí vagy növényi olaj
1 ek reszelt friss gyömbér
1 erős zöldpaprika apróra vágva
1/2 kávéskanál asafoetida
1/2 kávéskanál kurkuma
1 kávéskanál őrölt koriander
1 kk őrölt római kömény
2 1/2 kávéskanál só
3 dl tejszín
2 dl joghurt
1 csokor finomra vágott petrezselyem vagy korianderlevél
A padlizsánt, a krumplit 1.5 cm-es kockákra vágjuk, a karfiolt rózsáira szedjük, a pritamint kockára vágjuk, a répát pedig hosszúkás vékony csíkokra, és valamennyit aranybarnára sütjük. A 2 evőkanál ghít vagy olajat felforrósítjuk, beleszórjuk a friss gyömbért és az erős zöldpaprikát, egy-két percig pirítjuk, majd hozzáadjuk a porfűszereket is.
Pár másodpercig kevergetjük, majd hozzáadjuk a kisütött zöldségeket, felengedjük tejszínnel és joghurttal, sózzuk és összeforraljuk. Egy-két perc után megszórjuk finomra vágott petrezselyemmel és forrón tálaljuk. Nagyon gyorsan elkészíthető, hiszen csak kisütjük a zöldségeket, készítünk egy fűszeres alapot, összeforralunk mindent, és máris kész.
A recept forrása, ahol még továbbiakat is találsz: www.vegavarazs.hu
Ezek is érdekelhetnek:
Forrás: Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége
Kapcsolódó cikkek
