Az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) Referencia Laboratóriuma március 4-én kanyaró megbetegedést igazolt négy egészségügyi dolgozónál, aki a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ (CSMEK) Makói tagintézményében dolgozik. A betegek védőoltási státusza jelenleg nem ismert – olvasható az ÁNTSZ weboldalán.
Mit tartalmaz az MMR oltás? Milyen ellenjavallatai vannak? Mikor kell beadatni? Olvasd el összefoglaló cikkünket az MMR (a kanyaró elleni vakcinát is magába foglaló) oltásról.
Az országos tisztifőorvos elrendelte a kórházi teljes zárlatot és intézkedési tervet készít, amelyet a járványügyi helyzet változásához igazítanak.
Magyarországon kanyarós eset 2002 óta nem volt, és az elmúlt 15 évben behurcolt esetből is csak 12-t jelentettek.
2017. március 2-án értesítették a Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályát bőrkiütéssel és lázzal járó megbetegedések egészségügyi dolgozók körében való halmozódásáról. A megyei tisztifőorvos még aznap délután tájékoztatta az Országos Epidemiológiai Központot az eseményről, és az OEK-be vitték az egyik betegtől levett mintát.
Az OEK-ben azonnal megkezdődték a laboratóriumi vizsgálatokat. Március 3-án mindegyik betegtől levették a mintát és bevizsgálták. Négy beteg mintája igazoltan kanyarót mutat, 5 további beteg mintáját még vizsgálják.
A kanyaró tünetei
Az influenzához hasonló tüneteket okoz a kanyaró:
– magas láz,
– légúti tünetek,
– kötőhártya-gyulladás.
A kezdeti tünetek után 2-4 nappal jelennek meg a – bőrkiütések, melyek a fejen, arcon kezdődnek, és később a testen lefelé terjednek.
A kiütések néhány napig tartanak, és a megjelenés sorrendjében tűnnek el.
A részleges oltási sorozattal oltottak esetében a betegség lefolyása enyhébb, a szövődmények kialakulásának esélye kisebb.
Hogy fertőz a kanyaró?
A kórokozót a kanyarós beteg az orr- és garatváladékával üríti. A kanyaró igen igen agresszív vírus, a tünetek (kiütések) megjelenése előtt már 4 nappal fertőz, és a kanyarós kiütések eltűnése után 4 napig szintén fertőz.
Kanyaróhelyzet Romániában
A romániai kanyarójárványban 2016. január 1. és 2017. február 17. között 3071 kanyarós esetet regisztráltak, ebből 16 beteg meghalt, nagyrészt csecsemők. A legtöbb kanyarós az 1- 4 éves babák, kisgyerekek köréből került ki. Románia 42 megyéjéből 36 érintett, a legtöbb megbetegedést (703) a Szerbiával határos Caras Severinből jelentették.
A kanyarójárvány elsősorban olyan közösségeket érint, ahol az átoltottság nem elég magas (ez 95% alatti átoltottságot jelent). Ezek a családok jellemzően sokat költöznek, nincs háziorvosuk, és a gyermekeiket nem oltatják.
Kanyaró elleni oltás Magyarországon
Magyarországon 1969-ben vezették be a kanyaró elleni védőoltásokat, amelynek köszönhetően a 47 éven aluli lakosság döntő többsége legalább egy kanyaró elleni oltásban részesült. A hosszútávra szóló védettség kialakítása érdekében 1989-től kezdődően két dózis oltóanyag beadása (oltás és újraoltás) történik.
Az első kanyaró elleni oltást 15 hónapos korban kapják meg a kisgyermekek – morbilli-mumpsz-rubeola (MMR) kombinált oltóanyagként -, majd 11 éves korban (6. osztály) iskolai kampányoltás keretében részesülnek újraoltásban, ugyancsak MMR vakcinával.
Az elmúlt két évtizedben hazánkban az átoltottság mind a 15 hónapos korban végzett első, mind a 6. osztályban végzett újraoltás esetén meghaladta a 98%-ot. Az oltás és emlékeztető oltás mintegy 99%-os védelmet biztosít.
Hogy néz ki jelenleg a kötelező oltási rend? Mikor milyen oltást adnak a babáknak? És miylen szabadon választható oltások vannak? Az oltási rendről szóló cikkünkben választ kapsz ezekre az kérdésekre.
A kanyaró szempontjából leginkább veszélyeztetettek a 15 hónaposnál fiatalabb, még védőoltásban nem részesült, illetve a betegséget át nem vészelt, oltatlan személyek.
Veszélyeztetettek továbbá az immunhiányos betegek, valamint az egészségügyi dolgozók, akik Romániából érkező, potenciálisan kanyarós betegeket látnak el.
Az 1969 után, de 1989 előtt születettek között előfordulhat, hogy valaki csak egy oltásban részesült, náluk az immunitás szintje az évek múlásával csökkenni kezdhet. Ilyen esetekben sajnos előfordulhat, hogy oltás ellenére fertőz a kanyaró. Azokat az egészségügyi dolgozókat, akik 1969 és 1989 között születtek, és akik oltási dokumentációval nem tudják igazolni a két MMR oltás meglétét, a jelenlegi járványügyi helyzetben, a Romániával határos megyékben MMR oltásban szükséges részesíteni.
Azoknak, akik a kanyarófertőzés kockázatnak vannak kitéve, haladéktalanul meg kell bizonyosodniuk arról, hogy két MMR oltásban részesültek-e. Ha valaki influenzaszerű tüneteket észlel magán, és kiütések jelennek meg a fejen, arcon, azonnal vegyék fel a kapcsolatot a háziorvosukkal. Fontos, hogy előzetesen telefonon egyeztessenek időpontot az orvossal, hogy az orvosi vizsgálatra úgy kerülhessen sor, hogy a beteg másokat ne fertőzhessenek meg például a váróteremben.
Ezek is érdekelhetnek:
– Kanyarójárvány Romániában – Az oltásellenesek tehetnek a kialakult helyzetről?
– Minden, amit a kanyaróról tudni érdemes
– Nem igaz, hogy a védőoltás autizmust okoz
Forrás: ÁNTSZ
Kapcsolódó cikkek
