
Jót jelent, ha a kisbabánk túl akar járni az eszünkön (Forrás: Getty Images)
A babák képesek hazudni?
A legtöbb szülő pontosan ismeri azt a pillanatot, amikor a gyereke először próbál „trükközni”. A totyogó gyorsan elrejti az édességet, amikor meghallja anya lépteit, vagy teljes komolysággal állítja, hogy ő bizony nem nyúlt a csokihoz – miközben az egész arca kakaóporos.
Ezeket a helyzeteket általában inkább viccesnek tartjuk, mint aggasztónak, egy új kutatás azonban azt állítja ez se nem vicc, se nem jellemhiba. Arról van szó, hogy a gyerekek már jóval korábban elkezdhetnek kísérletezni a megtévesztéssel, mint eddig gondoltuk.
A Cognitive Development című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint egyes babák akár már 8 hónapos korban is mutathatnak olyan viselkedést, amely a megtévesztés korai formájának tekinthető.
A szakértők hangsúlyozzák, hogy ezeket a helyzeteket nem szabad a felnőttek vagy nagyobb gyerekek hazugságaihoz hasonlítani.
„Nem előre kitervelt hazugságokról beszélünk, mint amilyeneket a nagyobb gyerekek vagy kamaszok mondhatnak” – magyarázta Sanam Hafeez neuropszichológus, a Comprehend the Mind igazgatója.
A kutatásban a korai megtévesztést úgy definiálták, mint amikor a gyerek szándékosan tesz valamit azért, hogy elkerülje a következményeket vagy előnyhöz jusson. Emma Murray klinikai szakpszichológus, a Phoenix Children’s szakembere szerint azonban a legkisebb babáknál ez sokkal inkább a szülők értelmezése lehet, mint valódi, tudatos hazugság.
„A csecsemők esetében a megfigyelt viselkedések valószínűleg inkább a szülői percepciót tükrözik, mint valódi megtévesztő szándékot” – mondta a szakember.
Hogyan „füllent” egy csecsemő?
A kutatás szerint a korai megtévesztés sokszor egészen hétköznapi helyzetekben jelenik meg. Ilyen lehet például, amikor egy baba sír azért, hogy ölbe vegyék – majd azonnal abbahagyja, amint megkapja a figyelmet. Egy nagyobb totyogó pedig elrejtheti a csokipapírt vagy tagadhatja, hogy ő borította ki a cukrot.
Sanam Hafeez szerint ezek a helyzetek valójában fontos fejlődési mérföldköveket jeleznek. „A gyerek ilyenkor azt tanulja, hogyan vegye figyelembe, hogy a másik ember mit tud vagy mit nem tud, és ennek megfelelően alakítsa a viselkedését” – magyarázta.
A szakértő szerint sok szülő megijed, amikor először találkozik ilyesmivel, pedig ezek a próbálkozások a társas intelligencia fejlődésének jelei lehetnek.
A kutatás során több mint 750 gyermek szüleit kérdezték meg a gyerekeik viselkedéséről. A vizsgálatban 0 és 47 hónap közötti gyerekek szerepeltek. A tanulmány szerzői szerint a legkorábbi, megtévesztésre utaló viselkedést 8 hónapos korban jelentették. Az eredmények alapján a gyerekek körülbelül 25 százaléka 18 hónapos korára már megértheti a megtévesztés alapjait, és 16 hónapos kor körül meg is jelenhetnek ezek a viselkedések.
Emma Murray ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a kutatás szülői beszámolókon alapult, nem közvetlen megfigyelésen. „Az ilyen modellezések hasznosak lehetnek a mintázatok feltárására, de csecsemőknél nehéz pontosan meghatározni a viselkedések mögötti szándékot” – tette hozzá.
Valójában jót jelenthet
A szakértők szerint a legfontosabb tanulság az, hogy az ilyen korai „csibészségek” nem viselkedési problémát jeleznek.
„A csecsemőkori megtévesztés alapvetően az egészséges agyi fejlődés jele, nem pedig figyelmeztető vörös zászló” – mondta Sanam Hafeez.
Molly O’Shea gyermekorvos és nevelési szakértő is hasonlóan látja a kérdést. „A korai megtévesztés a fejlődés normális és egészséges része, és sok szempontból azt mutatja, hogy a gyerek agya megfelelően működik” – hangsúlyozta.
A szakemberek szerint ilyenkor a legjobb, amit a szülő tehet, hogy nyugodtan reagál, és nem dramatizálja túl a helyzetet. A gyerekek ezekből az apró próbálkozásokból tanulják meg, hogyan működnek az emberi kapcsolatok, a bizalom és a kommunikáció.
És bár néha nehéz komoly arccal reagálni egy lebukott, csokis szájú kétéves tagadására, a kutatók szerint ezek a pillanatok valójában fontos fejlődési lépcsőfokokat jeleznek.