“Kicsi vagyok én,
boldog leszek én,
én leszek a legjobb ember
a föld kerekén.”
Szabó Lőrinc
Kit hívunk koraszülöttnek?
Következzenek hát a gyakorlatias, néha kicsit tudományos válaszok a felmerülő kérdésekre.
A zavartalan, normális terhesség általában 40 hétig tart. Egy életképes, egészséges újszülöttnek ennyi idő kell, hogy a két apró sejt egyesüléséből kinője magát. A koraszülöttek a 37. terhességi hét előtt valamilyen ok miatt már nem tudnak méhen belül fejlődni, ezért változó mértékű, ilyen-olyan hiánnyal, hátránnyal jönnek a világra.
Ma a 24. terhességi hét után, 500 gramm születési súly vagy 30 centiméter testhossz felett már koraszülött újszülöttnek tekintjük az életjelenségeket mutató csöppnyi jövevényeket. A neonatalis (újszülött) intenzív centrumok (NIC) korszerű eszközei, kiváló gyógyszerei segítségével és persze a jól képzett orvosok, nővérek munkájának és gondoskodásának köszönhetően már komoly esélyük van az életben maradásra, egyre több esetben teljes értékű emberként.
Nem minden kis súlyú újszülött számít koraszülöttnek. Különbséget kell tenni a méhen belül sorvadt (szaknyelven intrauterin retardált) kis súlyú újszülöttek és a koruknak megfelelő súlyú koraszülöttek között. Egy érett, egészséges újszülött súlya általában 3 és 4 kilogramm közötti, átlagosan 3250 gramm. Az érett, de 2500 gramm alatti születési súlyú babákat hívják méhen belül retardált vagy sorvadt újszülötteknek. Ők is gyakran igényelnek intenzív osztályos ellátást, de általában más betegségekre van nagyobb esélyük, mint a valódi koraszülötteknek.
A koraszülötteket súly alapján további kategóriákra osztja az Egészségügyi Világszervezet, a WHO. 1500 gramm születési súly alatti babákat igen kis súlyú újszülöttnek, az 1000 gramm alattiakat pedig igen-igen kis súlyú újszülöttnek nevezi. Szerencsére a legtöbb koraszülött ugyan korábban, de 1500-2500 grammal jön a világra, az ő életkilátásaik szinte azonosak az érett, egészséges újszülöttekéivel.
Mitől más egy koraszülött?
Testarányaik jellegzetesek. Például minél éretlenebb egy koraszülött kisbaba, annál nagyobb a feje a testéhez képest. Feltűnően soványak, hosszúnak és vékonynak tűnnek kis kezeik, lábaik.
Szerveik már kialakultak, csak még kisebbek, az éretlenség miatt működésük nem tökéletes. A koraszülöttek bőre nagymértékben eltér az érett babáknál megszokottól. A legkisebbek bőre vékony, szakadékony, alatta a zsírréteg még nem kellően vastag. Emellett a színe sötétebb rózsaszín, mivel a vénák, kisebb erek rajzolata jól áttűnik. Kicsit ragacsos tapintatú, inkább nyálkahártyához hasonló. Mindezek miatt a vízvesztéstől, lehűléstől jobban kell őket óvni megszületésük után. Erre szolgál a neonatológiában, azaz koraszülött gyógyászatban a kezelés alapköveként használt inkubátoros elhelyezés.
A kis súlyú újszülöttek éretlenebb májműködésük – a bilirubin nevű epefestéket lebontó enzimrendszer gyengébb hatékonysága – miatt hajlamosabbak a sárgaságra, szaknyelven icterusra. Az élettani sárgaság náluk gyakran válik kórossá kellő folyadékpótlás, időben elkezdett kezelés nélkül.
A tüdő éretlensége miatt valamilyen fokú légzészavar a leggyakoribb probléma. A légzési zavarok kezelésében oxigénadásra, súlyosabb esetben gépi lélegeztetésre is szükség lehet. Minél súlyosabb egy kis koraszülött állapota, annál több gépre, csőre, monitorra van szükség az intenzív osztályos kezelés alkalmával, ami ijesztő látvány az aggódó szülőknek.
A koraszülötteknek szaporább a szívműködése normális súlyú társaiknál, gyakran a mellkasfalon is áttűnik, hogy ver a szívük. A koraszülés tényéből fakadóan nagyobb az esély a fokozottabb születés körüli vérvesztésre, ezért a kis súlyú újszülöttek gyakran sápadtak, bőrük halványnak tűnik. A keringési rendszer születés utáni átalakulása sem mindig zökkenőmentes.
A koraszülöttek táplálása is speciális. 32-34. hét előtt még nem alakul ki a szopóreflex, a még fiatalabbaknál még a nyelés sem akadálytalan. Náluk szonda-, illetve vénás kanülön történő táplálás jöhet szóba. A szondatáplálás során a lefejt anyatejet vagy a speciális tápszert juttatják szondán keresztül a gyomorba.
Mi lesz a koraszülöttel?
Krónikus, hosszú távú gondozást, kezelést igénylő betegségek sajnos gyakrabban fordulnak elő ebben a betegcsoportban.
Éretlenségük miatt nagyobb hajlamuk van sérülésekre, például belső vérzésekre, agyvérzésre vagy akár csonttörésre. Születéskor és az első hetekben, főleg az igen-igen kis súlyúaknál, vérzés vagy oxigénhiány következtében sérülhet az idegrendszer. Ennek leggyakoribb következménye a mozgászavar, ritkán bénulás. A mozgáskárosodást néha szellemi elmaradás is kíséri. A szem ideghártyája is éretlen, ezért gyakran jön létre látászavar. Nehezen vizsgálható, emiatt sok esetben csak későn ismerik föl a halláskárosodást, ami ugyancsak az éretlenség és a sérülékenység miatt alakul ki.
Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: HáziPatika.com
Kapcsolódó cikkek
