“Gólyacsípés” vagy tűzfolt?
A tűzfolt születéskor általában már látható, és az esetek többségében nem szűnik meg magától. Ez a bőr ereinek fejlődési zavara a test bármely részén előfordulhat. A legnagyobb esztétikai problémát természetesen az arcon és a nyakon okozza. A tűzfolt ugyan a bőrre lokalizálódik, azonban ha a nagyobb ereket is érinti a fejlődési rendellenesség, a végtagok is deformálódhatnak.
Kialakulásának okait az orvostudomány folyamatosan kutatja. Egyes teóriák szerint, amikor az anyaméhben a magzat erei alakulnak ki, bizonyos ártalom éri az anyát – ez lehet fertőzés vagy valamilyen más hatás -, ami az anyán ugyan nem mutatható ki, de hatására a magzaton tűzfolt jöhet létre.
Az érfejlődési zavarok különböző szintűek lehetnek. Ha a nagy erekben történik a fejlődési rendellenesség, az akár olyan súlyos elváltozást is eredményezhet, ami nem teszi lehetővé az életet, és a magzat elhal.
A tűzfolt kevésbé súlyos érfejlődési zavar. Léteznek úgynevezett hemangiómák, amik kisebb daganatos elváltozásokat jelentenek. Ezek sok esetben születéskor már jelentkeznek a bőrön, de az is előfordulhat, hogy csecsemőkorban kezdenek el hirtelen növekedni.
Az érfejlődési zavarnak számtalan variációja van, és annál kevésbé problémás, minél közelebb helyezkedik el a bőrfelszínhez. Ha a mélyebb szöveteket érinti, például a csontokat, izmokat, és azokat hálózza át, akkor az különleges elváltozásokat tud létrehozni. Az elváltozás mértéke függ attól, hogy az érhálózatot átjáró vérnek milyen az oxigén tartalma. Ha a háttérben nagyobb oxigén tartalmú, úgynevezett arteriovenozus söntök vannak, (az artériás vér keveredik a vénás vérrel), és ezek a végtagon vagy az arcon jelentkeznek, akkor az érintett testrész sokkal nagyobb lesz, mert több oxigént kap, és jobban fog fejlődni. Így egész súlyos deformitások is kialakulhatnak. Ha a születés után jelentkező, hirtelen növekedő hemangióma olyan kényes helyen alakul ki, mint a szemhéj, akkor olyan roncsolást okozhat, ami maradandó elváltozáshoz vezethet.
A tűzfolt Magyarországon a lakosság fél-egy százalékánál fordul elő. Születéskor a kisdeden jelentkezhetnek lazac-foltok, amit a köznép “gólyacsípésnek” nevez. Ezek a bőrelváltozások általában a tarkón és a homlokon alakulnak ki, és néhány hónap alatt felszívódnak, elhalványodnak. Az igazi tűzfoltok megmaradnak, és idővel sötétülnek, bennük növedékek, érgomolyagok jelennek meg, de ezek nem okoznak rosszindulatú elváltozást.
Kezelés régen és ma
A tűzfoltot régen röntgensugárral kezelték, majd folyékony nitrogénnel fagyasztották. Később alkalmaztak különböző módszereket az ereket elzárására (szkleroterápia). Ezt követően a kezelés korszerűsítéseként alkalmazták elsőként a szén-dioxid-, illetve argonlézert. Ez szintén nem bizonyult maximálisan jó eljárásnak, mert az előző beavatkozásokhoz hasonlóan hegesedést okozott.
Később az orvostudomány fejlődésével teret hódított a mai modern festéklézer és a lézerek új generációja, az IPL-kezelés (intenzíven pulzáló fény), amelynek alapelve a szelektív fototermolízis. Ennek lényege, hogy a fényenergia csak a pigmentben nyelődik el, és a környező szövetek nem sérülnek. A pigment ebben az esetben az érben lévő hemoglobin pigmentje. Ez a mai legmodernebb kezelési eljárás, de ennek is van korlátja, mert például napbarnította, erősen pigmentált, barna bőrön nem alkalmazható. A bőrben ugyanis elnyelődne a lézersugár energiája, és így leégetné a bőrt.
Magyarországon a Kelen kórház alkalmazta elsők között a VascuLight készüléket, OEP finanszírozással. Ez egy olyan orvosi műszer, amely képes a felületi erek IPL-kezelésére (érdaganatok haemangioma, tűzfolt), a műszer úgynevezett neodínium Nd-yag lézerfeje pedig a nagyobb, mélyen fekvő erek kezelésére szolgál.
Ez az eljárás úgy roncsolja az ereket, hogy a felettük lévő bőrt épen hagyja, csak mérsékelt, elviselhető fájdalmat okoz.
A VascuLight az erek elváltozásain kívül egyébként alkalmas a jóindulatú, pigmentált foltok kezelésére, és a nemkívánt szőrzet eltávolítására bármely testtájon.
Fontos megemlíteni Tasnádi Géza professzor nevét, aki kiváló gyermeksebész, angiológus, lézeres szakember, aki kombinált, súlyos érfejlődési rendellenességeket kezel.A tűzfolt kezelése többszöri beavatkozást igényel, ami a kicsi babáknál altatásban történik, ennek kockázata viszont beszűkíti a lehetőségeket.
Az altatás azért szükséges, mert a lézerpisztolyt nagyon pontosan kell a bőrfelületre irányítani. A tíz-tizenöt perces kezelés után hűtéssel, nyugtató kenőcsökkel enyhítik a bőrben keletkező enyhe, égető érzést.
A nagyobb gyerekek lokális érzéstelenítésben részesülnek, a felnőttek már érzéstelenítő nélkül is elviselik a kezelés apróbb kellemetlenségeit.
Egyébként semmi nincs elkésve, ha a gyermekkorú páciens csak 10 éves korában kerül kezelőorvoshoz lézeres kezelésre.
Mire kell figyelni a lézerkezeléseknél?
A kezelések előtt a diagnózis felállítása során lágyrész UH-vizsgálat történik annak megállapítására, hogy nincs-e a szövetekben olyan keringési probléma, (shunt, azaz sönt), ami hatástalanná tenné a kezelést, majd a pácienst alávetik egy tesztkezelésnek, ami csak kis területre lokalizálódik. Ha nincs mellékhatás, akkor elkezdődhet az egész terület érintő kezelés, amelyet hathetente lehet megismételni.
A kezelés során enyhe szúrás, vagy csípés érezhető, és néhány átmeneti mellékhatásis előfordulhat, mint bőrpír, helyi duzzanat, ami viszont néhány nap alatt elmúlik. További mellékhatás lehet még a bőrszín átmeneti változása, és időnként némi pigmentáció.A kezeléseket várandósok, cukorbetegek nem kaphatják, továbbá napbarnított vagy frissen szoláriumozott bőr esetén sem szabad elvégezni beavatkozást.
Minél fiatalabb a beteg, annál könnyebb eltávolítani a tűzfoltot, de ezzel a problémával akár idősebb korban is lehet nyugodtan orvoshoz fordulni.
A tűzfolt lézeresen jól gyógyítható és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) támogatja a kezelést.
Forrás: HáziPatika.com
Kapcsolódó cikkek
