Születés után az első és legtermészetesebb dolog, hogy az orvos vagy az újdonsült, büszke apa elvágja a köldökzsinórt. Míg régebben bevett szokás volt a kórházakban, hogy ezt, ahogy előbújt a baba, azonnal megtették, mára több tanulmány is igazolta, hogy így valójában értékes tápanyagoktól fosztják meg az újszülöttet.
Amennyiben hagyják, hogy még legalább 1-3 percig megmaradjon az összeköttetés a baba és az édesanya között, a gyermek közel egy deciliternyi extra vérhez jut, mellyel többek között megelőzhető az egy éves kor előtt kialakuló (egyre gyakoribb) vashiányos vérszegénység.
Mi az ideális időpont?
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint optimális esetben a köldökzsinórt – attól függetlenül, hogy a szülés időpontjában hol tart a terhesség és milyen súlyú a baba – akkor kellene leszorítani, amikor a keringés már teljesen leállt benne és pulzálás sem érzékelhető (tehát nagyjából három perccel a születés után).
A felfedezés egyébként egyáltalán nem új keletű, több ezer évvel ezelőtt maga Arisztotelész, sőt Darwin is szót emelt a köldökzsinór késleltetett elvágása mellett. Azonban úgy tűnik, mára értettük meg csak igazán ennek az egészségügyi jelentőségét.
„A köldökzsinór legalább 90 másodperccel későbbi elszorítása jótékony hatással van a baba szívritmusára is – mondta Dr. Jennifer Dawson a melbourne-i Újszülött Kutatás megbízott vezetője. „Valószínűleg sokkal kevesebb újraélesztésre lenne szükség, ha születés után nem ragadnánk rögtön ollót. Határozott véleményem, hogy ez segít a babának jobban és könnyebben alkalmazkodni a magzati lét után hirtelen megváltozott körülményekhez” – tette hozzá.
A kutatócsoport a közeljövőben koraszülött babákon is tesztelni szeretné a módszert – az újraélesztő gépet a kismama ágya mellé készítik, miközben a baba még a köldökzsinórral kapcsolódik az anyához.
Mik az előnyei, ha később vágják el a köldökzsinórt?
– kutatások szerint így 30 százalékkal több vérhez jut a baba
– ha megvárják, hogy a maradék 1/3 vér is az újszülött keringési rendszerébe áramolhasson, az pozitív hatással van a baba vérképére. Így még egy teljes adag immun-, őssejt- és vörösvérsejt-pótláshoz jut a gyermek. A „méhlepény átömlesztés” alatt a baba oxigénellátottsága is javul, mely segít az első néhány percben, mikor a légzés beindul.
– nagymértékben csökken az első életévben bekövetkező vashiány kockázata, hiszen magasabb vörösvértesthez (vashoz) jut az újszülött
– magasabb születési súly
Kapcsolódó cikkek
