Egyáltalán nem indokolatlan az óvatosság, ha valaki szoptat, hiszen bizonyos anyagok, köztük kifejezetten káros és mérgező hatásúak bejuthatnak a tejbe, és ott akár magas koncentrációt is elérhetnek. Az anya által elfogyasztott drogok többsége például a szopós csecsemőnél is tüneteket okoz. A gyógyszerek esetében már nem lehet általános választ adni, hiszen a szer kémhatása, molekulatömege, zsír- vagy vízoldékonysága, orális biohasznosulása is szerepet játszik abban, hogy a baba az anyatejjel végül is mennyit fogyaszt el belőle, és abból, amit elfogyaszt, mennyi az, amennyi valóban “hasznosul”, és mekkora hányad távozik érintetlenül a szervezetéből.
Ezért akkor, ha az anyának gyógyszert kell szednie, nem szükséges azonnal és automatikusan az elválasztásra gondolni, vagy arra, hogy inkább nem veszi be a gyógyszert, mert az esetek többségében összeegyeztethető a gyógyszerszedés és a szoptatás. Ha gyógyszert kell szedni, érdemes a hatóanyag, a dózis és a gyerek életkorának ismeretében szoptatási szaktanácsadóhoz fordulni, és rákérdezni.
Sokszor felmerül a kérdés, befolyásolható-e a tej alapvető alkotóelemeinek aránya, mennyisége. Például hogyan tehetjük zsírdúsabbá, fehérjedúsabbá, édesebbé, hogyan növelhetjük vas- és vitamintartalmát. Induljunk ki abból, hogy az anyatej összetétele nem véletlenül vagy “gyártási hiba” következtében olyan, amilyen. Bizonyos összetevőit lehet befolyásolni, másokat pedig nem.
A zsírtartalom például annak függvényében változik körülbelül 1,5 és 10 százalék között, hogy milyen mértékű a mell kiürítettsége. Minél alaposabban kiürített mellből szopik a baba, annál zsírosabb tejhez jut. Viszont az, hogy az anya tápláléka mennyi és milyen zsírt tartalmaz, nem befolyásolja az anyatej zsírtartalmát, legfeljebb a zsírsav-összetételt.
Ellenben ha az anya vasat szed, ezzel nem fogja befolyásolni az anyatej vastartalmát, abban ugyanis mindig ugyanannyi található, akár az anyai raktárak rovására is. A vízoldékony vitaminok mennyiségét ezzel szemben lehet befolyásolni: ha az anya keveset fogyaszt C-, B-vitaminokból, a tejében is kevés lesz belőle. Egy bizonyos határ fölé azonban akkor sem emelkedik az anyatejben ezeknek a vitaminoknak a szintje, ha az anya a normális adag többszörösét veszi be vagy fogyasztja el.
Egyes vizsgálatok azt mutatják, hogy az anya megfelelő D-vitamin-ellátása az anyatej D-vitamin-tartalmát is kedvezően befolyásolja – noha sokáig úgy tartották, hogy az anyatej nem tartalmaz D-vitamint.
A koraszülő anya tejében magasabb a fehérje- és immunanyag-tartalom, mint az időre szülő anya tejében. Ám ez is olyasmi, ami teljesen független attól, hogy az anya mit és mennyit eszik.
És mi a helyzet az élelmiszerekkel?
A kérdés legtöbbször a puffasztó hatásúnak tartott zöldségekre vonatkozik, szegény K-betűsökre, a babfélékre, brokkolira. A puffasztó hatás egyébként attól is függ, milyen gyakran fogyaszt az illető ilyen ételeket. Ha gyakran, akkor sokkal kevésbé viselik meg az ezekben a zöldségekben található összetett, emészthetetlen szénhidrátok, valószínűleg a megfelelő összetételű bélflórának is köszönhetően. Az anyatejbe azonban a puffasztó hatású összetevő nagy molekulamérete miatt nem is képes bejutni.
Elképzelhető, hogy az a csecsemő, aki azután, hogy édesanyja ilyen ételeket evett, mindig síróssá válik, másféle anyagokra, például a bennük megtalálható kénes vegyületekre, aromákra reagál túlzott érzékenységgel. Az anyatejben igen kis mennyiségben megjelennek az anya által elfogyasztott “idegen” fehérjék is, például a tehéntej béta-laktoglobulinja. Ennek valószínűleg az lehet az értelme, hogy így a kisbaba nagyon fokozatosan, az anyatej védő hatású közegébe vegyítve ismerkedik meg azokkal a fehérjékkel, amelyek a család étlapján szerepelnek.
Az anyatej egyes összetevői csökkentik annak valószínűségét, hogy a csecsemő allergiás reakcióval válaszoljon.
Ám a valóságban sajnos előfordul, hogy a csecsemő fokozott allergiakockázatnak van kitéve, például akkor, ha egyik vagy mindkét szülő, nagyszülő allergiás betegségben szenved. Ilyenkor ugyanis előfordul, hogy még arra a nagyon kevés idegen fehérjére is érzékenyen reagál, ami az anyatejben megjelenik. Ebben az esetben nincs más hátra, mint két hétig szigorúan tejmentes diétát tartani, és megfigyelni, eltűnnek-e ezalatt a baba kellemetlen tünetei, például a véres széklet, kiütések, hasfájás.
Fel szokott merülni az a kérdés is, hogy evés után mennyi idővel várható az, hogy az anyatejben felbukkan az étel valamelyik összetevője. Általánosságban annyit lehet mondani, hogy akkor, amikor az egyes táplálék-összetevők az anyai vérplazmában is megjelennek.
Különös óvatosság szükséges a nem természetes összetevőket tartalmazó élelmiszerek esetében. Előfordul például, hogy az üdítő zöld ételfestéke a tejet is zöldre színezi, és a mesterséges édesítőszer vagy keserű gyógyszer az anyatejnek is kellemetlen ízt kölcsönöz.
Sajnos a természetbe juttatott mérgező anyagok, rovarirtószerek, gyomirtók, oldószerek, melyek káros összetevői zsírszövetünkben raktározódnak, az anyatejbe is bejuthatnak. Azonban az esetek túlnyomó többségében nem akkora mennyiségben, hogy a szoptatást abba kellene hagyni. Annak előnyei ugyanis még ezeket a lehetséges negatív hatásokat is túlszárnyalják.
Vagyis nem a lencse és a brokkoli jelent veszélyt a gyerekre, hanem főként a szennyezőanyag-kibocsátás, és azok a mesterséges, káros anyagok, amelyekkel mi magunk mérgezzük környezetünket.
Kapcsolódó cikkeink: