– Tavaly épp a születésnapomon tudtam meg, hogy terhes vagyok Lou-val. – írja. –Nem igazán mondtam el senkinek. Fáradt voltam és hányinger kerülgetett. Megannyi új érzés és változás… ideges és izgatott voltam, pillangókat éreztem a hasamban, és azon töprengtem, ki lehet ez a kis lélek. Mígnem most itt van a karjaimban.
Úgy érzem, minden születésnapi kívánságom tízszeresen teljesült. Az elmúlt év megannyi kihívással és leküzdendő félelemmel telt, de még több örömmel, mint amit valaha is el tudtam képzelni. Megértettem, mit jelent megtalálni azt az őserőt, amelyről nem is tudtam, hogy bennem van.
Ez az új verzióm olyan valaki, akit jobban szeretek, mint azt valaha is hittem volna. Jobban érzem magam a bőrömben. Magabiztosabb vagyok, mint gondoltam volna. Mindig is éreztem, hogy az anyaság az utam, és a tudat, hogy a megérzésem helyes volt, önbizalmat adott, amiért nagyon hálás vagyok.
Miközben nőként és anyaként lépek életem harmincötödik évébe, az a legfőbb szándékom, hogy legyen erőm bizalommal elengedni minden mintát, gondolkodást, valójában BÁRMIT, ami már nem szolgálja az én vagy a lányom legfőbb javát. És átadja helyét a legmélyebb bizalomnak magamban és az univerzumban, hogy kibontakozhasson az az élet, amiről mindig is álmodtam.
– Soha életemben nem éreztem magam szebbnek – tette hozzá utóiratban, és bár nem minden friss édesanya érez így, a fenti szavak talán erőt adnak nekik is.