A kérdésre a rövid válasz az, hogy ezt valójában nem tudjuk. “Csak abból tudhatjuk, hogy valaki szokott-e álmodni, ha tud mesélni róla, és a babák ezt természetesen nem tudják megtenni” – idézi a Todaysparent.com Antonio Zadra-t, a Montreali Egyetem (Université de Montréal) pszichológia professzorát, a Sacré-Coeu Kórház Alvásgyógyászati Kutatási Központjának (Center for Advanced Research in Sleep Medicine at the Hôpital du Sacré-Coeur de Montréal) kutatóját.
A szakember szerint általában a REM-alvás (gyors szemmozgás) fázisában álmodunk, de ez egyéb alvási szakaszokban is előfordulhat. A REM-alvás akár a születés előtt megkezdődhet: már 25-28 hetes magzatoknál is mértek az anyaméhen belül a REM-alváséhoz hasonló agyhullámokat. Egyes kutatók szerint ezért lenne értelme annak, hogy a babáknak is legyenek valamilyen formájú álmaik. Míg más kutatók szerint a babák fejlődésüket tekintve még nem képesek olyan absztrakt gondolkodásra (beleértve a dolgok vizuális elképzelését és az öntudatot), amelyre ahhoz van szükség, hogy álmodjanak.
A Healthline.com az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia (American Academy of Pediatrics) becslését idézi, amely szerint a felnőttek az alvásuk 20 százalékát töltik REM-fázisban, míg az újszülöttek az alvásuk 50 százalékát töltik REM-fázisban. De a portál szerint csak azért, mert az ismert, hogy az idősebb gyermekek és a felnőttek elsősorban a REM-fázisban álmodnak, ez még nem jelenti azt, hogy ez a csecsemőknél így lenne.
- Kapcsolódó: Miért nem emlékszünk az álmainkra?
Az idegtudósok úgy vélik, hogy az álmodáshoz a gyerekeknek tudniuk kell elképzelni dolgokat – tehát képesnek kell lenniük vizuális és térbeli konstrukciókra ahhoz, hogy úgy tapasztalják meg az álmodást, ahogy azt mi is ismerjük. Ezért nem tudjuk megérteni, mi történik alvás közben a babákkal, amíg nem kezdenek el beszélni, és szavakba nem foglalják az álmaikat.
Ha mégis álmodnak, miről álmodhatnak a babák?
Zadra szerint, ha a babák esetleg mégis álmodnak, az álmaiknak valószínűleg nem lehet olyan gazdag a látványvilága és a más karakterekkel való interakciója, mint a felnőtteknek. Az álmaik feltehetőleg nagyon hasonlítanának arra, amit ébren tapasztalnak, mert tudatformájuk preverbális. Így ez lehet egyfajta érzet, mint például a meleg érzete, a szopizás, vagy képek egy közeli arcról. Ahogy egy felnőttek agya feldolgozza a nap közben történteket alvás közben, úgy a babáké is, csak még kevésbé fejlett módon.
- Kapcsolódó: Álomfejtés várandósoknak
Mikor kezdenek álmodni a gyerekek?
A gyerekek meglehetősen korán beszámolnak álmokról, de Zadra szerint az nem mindig világos, hogy valóban álomélményekről beszélnek, vagy olyan dolgokról, amelyeket aközben képzeltek el, hogy elaludtak. A 4-5 éves gyerekek gyakran fel tudnak időzni jeleneteket vagy szereplőket, a tanulmányok pedig azt feltételezik, hogy az 5-7 éves gyermekek álmai már hasonlítanak a felnőttek álmaihoz.Ennek van értelme fejlődési szempontból, mert az álmokhoz meglehetősen magas szintű kognitív képességekre van szükség. “Az adott személy alvó elméjének létre kell hoznia egy virtuális világot, majd ebbe belehelyeződni, amihez szükséges az öntudat” – mondta Zadra a portálnak. Az agynak más karaktereket és elrendezéseket kell létrehoznia, melyekkel interakcióba kerül a személy, ami egy igencsak bonyolult folyamat. Így valószínűleg ebben fokozatosan haladunk.
Kapcsolódó cikkek
