Szoptass szabadon!
Magyar kismamák is csatlakoztak a Global Breastfeeding Challenge elnevezésű kanadai kezdeményezéshez, amelynek lényege, hogy egy helyen, egy időben minél több anya szoptasson egyszerre világszerte. A kampány keretében október 2-án, szombaton délelőtt a Corvin Filmpalotában huszonöt anyuka jött össze, hogy együtt felvállalják a közös, nyilvános szoptatást. Székeken, földön ülve, gyermekzsivaj közepette, fotósok kereszttüzében kezdtek hozzá 11 órakor a közös etetéshez. Volt, aki diszkréten, hordozókendő, bő póló vagy egy sál védelmében tartotta kicsijét, de olyan is volt, aki a mellét jól láthatóan kínálta oda gyermekének.
A szokatlan demonstráció célja a szervezők szerint, hogy támogassák, bátorítsák azokat az anyukákat, akik szívesen megszoptatnák kisbabájukat házon kívül is, de félnek a rosszallástól, amely a nyilvános helyen történő szoptatást ma is fogadja. Márpedig – mondják – ez természetes dolog, ugyanolyan, mint a felnőttek étkezése, és bárhol és bármikor adódhat olyan helyzet, amikor a kisbaba igényli ezt. Bár vannak bababarát bevásárló- és vendéglátóhelyek, intézmények, de egyáltalán nem mindenütt fogadja megértés a szoptatós anyát és gyermekét. Ismerek olyan éttermet, ahol egy csendes sarokba, pálmák rejtekébe állítottak erre a célra egy kényelmes fotelt, de olyan is előfordult, hogy a kismamát felszólították egy kávézóban, hogy a vécében szoptassa meg a gyermekét. Körkérdésekből hamar kiderült, hogy a vélemények igencsak megoszlanak ebben a kérdésben.
“Az irodámat is felajánlom”
Megkérdeztem egy nagy művelődési központ igazgatóját, hogyan tud segíteni, ha egy többórás, családi rendezvény során egy anyuka meg szeretné szoptatni gyermekét. “Nemegyszer előfordul, és nem csinálunk gondot belőle” – válaszolta. “Természetesen sosem küldenénk a vécébe, hanem megnyitjuk neki a kamaratermet vagy egy szobát, akár az irodámat is felajánlom addig, amíg nyugodtan megeteti a kicsit. A nyilvános szoptatás azonban belőlem is ellenérzéseket vált ki, hiszen ez egy intim ügy, mélyen emberi és természetes, biológiai dolog, de senki másra nem tartozik, csak az anyára és gyermekére. A közös, nyilvános szoptatást, a szabadságjogok ilyen demonstrálását a demokrácia egyik vadhajtásának tartom, nem túlságosan ízléses, kicsit szüfrazsettszerű dolog, de idővel nyilván ez is letisztul majd – mondta Lajos, a hatvanéves, családos intézményvezető.
Tejszagú erotika?
Harcos kismamák lehet, felháborodnak majd azon a véleményen, amely az idegenek előtt, láthatóan csupasz női mellre tapadó csecsemő látványát a nyilvános szexszel hozza párhuzamba: a testi szerelem is szép, jó, természetes dolog, a többség azonban nem örül, ha mondjuk a metróban, utazás közben végig kell néznie egy pár csókolózását, egybeolvadását.
“Itthon többször kényszerültem földre ülve, vécébe menekülve szoptatni, mert nem volt erre alkalmas hely. Amikor viszont Görögországban nyaraltunk, nagyon kedvesen segítettek, amikor szoptatni akartam, senki nem ütközött meg ezen, inkább hellyel kínáltak – meséli Kata. – Én is természetesnek tartottam, hiszen ha éhes volt a kisbabám, nem mondhattam neki, hogy várjon türelemmel, mert nem illik megszoptatnom. Szerintem szoptatni természetes dolog.”Valószínűleg a titok a dolog mikéntjében van: az anyatejes táplálást az emberek hasznos, szép, jó, természetes dolognak tartják, de magának a műveletnek már nem kívánnak szemtanúi lenni, az ugyanis mégiscsak egy intim, testi, biológiai folyamat, amely a közfelfogás szerint legalábbis magánügy. A többség egyébként általában nem szereti, ha a biológiai meghatározottságunkra figyelmeztetik, igen sokan elutasítják a testiség tényeit, ezért aztán, bármennyire is természetes, az élethez hozzátartozó dolog, társaságokban például nem kívánatos téma az emésztés folyamata, végterméke stb. sem, a közvetlenül érintetteken kívül a legritkább esetekben hallanak az emberek szívesen például a terhesség vagy a szülés viszontagságairól – a legtöbb ember számára ide tartozik a szoptatás is.
A kismamák mondhatják, hogy a szoptatás közben a női mell nem erotikus, nem kelt vágyat, hiszen akkor éppen egy másik funkciót teljesít, de ez idegenek számára nem ilyen egyszerű, és sokakban épp ezért, az anyaság tisztelete miatt kelt ellenérzést e “funkció” közszemlére tétele. Az ötvenéves László például míg – saját bevallása szerint – nagy barátja a szép női kebleknek, de kifejezett ellenérzéssel fogadná, ha egy idegen nő szoptatásának, annak a bizonyos “másik funkciónak” akaratlanul szemtanújává válna. “Az anyán, a gyermeken, és legfeljebb annak apján kívül senkire nem tartozik ez”- mondja.
Diszkréten is lehet
Egy, a szoptatást segítő civil szervezet, a La Leche Liga jó tanácsokat ad ahhoz, hogyan lehet diszkréten végezni ezt a tevékenységet.Igen sok apró trükkel lehet segíteni, hogy a baba időben hozzájusson az anyatejhez akkor is, ha bármilyen ügyintézés vagy más elfoglaltság miatt nem tartózkodnak vele éppen otthon. Az anya célszerű öltözete, egy-egy bő póló vagy pulóver, a babát kényelmesen tartó kenguru vagy hordozókendő, egy pelenka vagy könnyű kendő, és persze a lehetőség szerinti tapintatos félrehúzódás által elkerülhetők az esetleges konfliktusok. A diszkréció, mások érzéseinek figyelembevétele mindig jó hatású, és tapasztalatok szerint hamarabb felkelti az emberek segítőkészségét, mint a jogok harcos hangoztatása…
Elvész az intimitás
Azt hittem először, életkortól és családi helyzettől függ, ki hogyan vélekedik erről, de nem így van. Kata például kétgyermekes, 27 éves anyuka, az anyatejjel való táplálás rendíthetetlen híve, mégis az idősebbekkel egyetértve elutasítja a dolog nyilvánossá tételét. Nem annyira szemérmességből – bár nem tartja ízlésesnek a meztelen test közszemlére tételét sem -, hanem inkább azért, mert sajnálná az anya és gyermeke közötti intimitás elvesztését.
Anna, a vele egykorú, szingli barátnője is egyetért ezzel: a szoptatást olyan meghitt, csodálatos, kétszemélyes kapcsolatnak tartja, amely messze több mint egyszerű etetés, és amit lehetőség szerint meg kell védeni a külvilágtól, idegenek jelenlététől és az emiatti idegességtől, kapkodástól.
Megváltozott igények
“De hát eddig is mindig megoldottuk, hogy jött ez a probléma egyáltalán elő?” – kérdezi Gréta, ötvenéves, háromgyermekes családanya. Valószínűleg a családok életmódjának megváltozása is hozzájárult ehhez. Ma már nem természetes például, hogy a kisgyermekes mamának “otthon a helye”, ellenkezőleg, a legkisebbekkel is utaznak, nyaralnak, programokra járnak.A szerkesztőség tagjai is többféleképpen vélekedtek a témáról, abban azonban mindenki egyetértett, hogy muszáj helyet biztosítani erre az édesanyáknak, hiszen a kisbabák számára elemi igény, hogy anyatejhez juthassanak. Megoszlanak a vélemények a szoptatás rendjével kapcsolatban is: míg egy generációval ezelőtt a háromóránkénti etetést tartották követendőnek, ma egyre inkább terjed a “gyermek igénye szerinti szoptatás”, ami nehezebben kiszámítható, még kevesebb időt biztosít.
Így könnyebben előfordul, hogy úton, ügyintézés, bevásárlás, stb. során, alkalmatlan helyen kell szoptatni. Elhúzódott az anyatejes táplálás időtartama is, hiszen ma nem ritka a két-három éves koráig vagy azon is túl szoptatott gyerek, így adódhat elő, hogy a játszótéren, homokozó szélén, gyermekprogramokon már maga a gyerek kéri a “cicit”.
Beszéljük meg!A babaszoba.hu csevegőjében sok ezer hasonló élethelyzetben lévő kismama fordul meg nap mint nap, akiknek nyilván ugyanígy megvan a tapasztalatuk, véleményük a szoptatás mikéntjéről, a nyilvánosság vállalásáról vagy kerüléséről. Te például mit gondolsz erről? Beszéljük meg az erről nyitott topikon!
Kapcsolódó cikkek
