1. A hintaszék kényelmes, jó tartást biztosít, és kellemesen álomba ringat. A hagyományosnak számító bölcsőtartásban tudjuk így szoptatni a babát. Az sem baj, ha a pici elszunyókál közben. Ha valaki épp ilyenkor telefonál, a beszélgetés halk duruzsolása sem zavarja meg a kicsit. A kispárnát mindig oda tehetjük, ahol szükség van rá: jólesik a könyök alatt, az újszülöttet megemelhetjük vele, s ha a végén a mama is elszundít, az ő feje alá is elkél egy.
2. Ha sok időt töltünk szoptatással, mert a baba rendszerint hosszú ideig szeretne mellen lenni, készítsünk oda innivalót és néhány finom szendvicset is.
Tipp: Ha a baba kis súlyú, nehezen tudja bekapni a mellbimbót, és az édesanya mellei is nagyobbak az átlagosnál, a kereszttartással is próbálkozhatunk. Ha bal mellünkből szoptatunk, bal kezünkkel fogjuk és a kisbaba szájába igazítjuk a mellbimbót, miközben jobb karunkkal tartjuk a testét, fejecskéje pedig a tenyerünkben nyugszik.
3. Néha olyan helyen is szopni szeretne a baba, ahol sem támla, sem karfa, sem kispárna nem szolgálja kényelmünket. Mégsem fog leszakadni a karunk a kis sózsák tartásától, ha keresztbe tett térdünkre fektetjük, és könyökünkkel combunkra támaszkodunk.
4. Törökülésben ismét jó szolgálatot tesz a kispárna, melyet térdünk és a baba közé csúsztathatunk. Hátunkat összetekert takaró támaszthatja. A legtöbb három hónapos kisbaba élénken figyelni kezdi környezetét, sőt egy-egy érdekesebb esemény kedvéért a szopizást is abbahagyja. Éber újszülötteknél az arc gyengéd megérintése azonnal kiváltja a reflexes keresőmozgást és mell felé fordulást, a három hónaposok viselkedése már sokkal tudatosabb, ők csak akkor folytatják, ha már alaposan megbámulták, ami felkeltette érdeklődésüket.
5. Éjszaka és délutánonként fekve is lehet szoptatni. A kisbaba testét összetekert pokróccal támasztjuk meg, és ügyelünk arra, hogy a kicsi egész teste felénk forduljon, ne csak a feje.
A fekve szoptatás különösen éjszaka praktikus
6. Kényelmes a félig ülő testhelyzet. A hátat nagypárna támasztja meg, a kar alá kispárnát teszünk. Éjszaka is szoptathatunk így, mert akár bóbiskolni is lehet közben. Császármetszés után különösen kényelmes az első hetekben, mert különösebb megerőltetés és forgolódás nélkül tehetjük át a babát egyik mellünkről a másikra.
7. Ha nagyon sírós, nyűgös napja van a kisbabának, előfordulhat, hogy csak akkor nyugszik meg, és akkor hajlandó szopizni, ha fel-alá járkálunk vele közben. Ez szerencsére csak rövid ideig van így, hiszen eléggé fárasztó. Hasznosnak bizonyulhat ez a testhelyzet akkor is, ha a baba sztrájkol, és nem hajlandó a szokásos körülmények közt szopni. Ilyenkor félálomban, járkálás közben talán mégis sikerül mellre tenni.
Hasznos testhelyzetek
1. Tejcsatorna-elzáródáskor, mellgyulladás idején legtöbbször segít a hónaljtartás. Így ürülnek a legjobban a mell hónalj felé eső részei. Előfordul, hogy a kisbaba csak az egyik mellből akar szopni, mert valamilyen sérülés vagy fájdalom akadályozza a nyaka elfordításában. Ebben az esetben is próbálkozhatunk a hónaljtartás különböző változataival.
2. Mellünket “lógatva” kínáljuk oda a babának. Kényelmesnek nem mondható, de roppant hatékony testhelyzet és masszázs arra az esetre, ha a tejpangás, tejcsatorna-elzáródás a mell jobb és bal felső részén alakult ki. Dúskeblű anyák ugyanezzel ágyon, négykézláb a baba fölé térdelve is próbálkozhatnak.
3. A baba hason fekszik a mama mellkasán. Éjszakai szoptatáshoz is alkalmas pozíció. Különösen előnyös bő tejű anyáknál, ha túl erős a tejleadó reflex, és fuldoklik a baba a szájába ömlő tejtől. Így a pici van felül, a tej nem jön olyan erősen, a felesleg pedig nem a szájába zúdul, hanem egyszerűen oldalt kifolyik. Szopás közben a baba álla ritmikusan és gyengéden masszírozza a mell egy részét. Használjuk ki ezt olyankor is, amikor a tejcsatorna-elzáródás a mell bal vagy jobb alsó negyedébe esik. A masszírozás és a szopás együtt a leghatékonyabb gyógymód!
Tippek szoptatás közben
1. A nagyobbacska csecsemők szopás közben finoman dögönyözik édesanyjuk mellét. Ezzel önkéntelenül is segítenek abban, hogy jobban folyjon a tej. A kis szünet alkalmas arra is, hogy lássuk, a mellbimbó nem préselődött szilvamag alakúra szopás közben – ha a baba ügyesen szopizik, nem okoz semmiféle sérülést, mivel a bimbó elég mélyen kerül a szájába.
2. Az elalvó babának óvatosan a szája sarkába toljuk a kisujjunkat, így szüntetjük meg a vákuumot, és így sérülés és fájdalom nélkül vehetjük ki a mellet a baba szájából.
3. Azoknak a babáknak is segíthetünk, akik nem tudják rendesen tartani a mellbimbót, ezért mindig kiesik a szájukból. Mutató- és hüvelykujjunk segítségével tartjuk és mellünkhöz szorítjuk a kisbaba pofazacskóit. Jól beválik ez a módszer ajakhasadékos, túl kicsi alsó állkapoccsal rendelkező, Down-kóros, vagy neurológiai károsodás következtében gyenge izomtónusú babáknál.
4 ötlet, hogy jól érezzük magunkat
1. Helyes mellrehelyezés: a baba minél nagyobb részt kapjon be a bimbóudvarból is, teste forduljon édesanyja felé, a fiatal csecsemő orra és álla a mellhez ér. Akkor jó, ha nem okoz fájdalmat a szopás.
2. Kényelmes ülő- vagy fekvőalkalmatosság.
3. Kispárnák, nagypárna, takaró: mindig legyen készenlétben, és oda tegyük, ahol támasztékra van szükségünk.
4. Bőséges innivaló, néhány szendvics vagy rágcsálni való gyümölcsök, zöldségek, könyvek, kellemes zene – nem kell éhezni, szomjazni és unatkozni, ha elhúzódik a szoptatás.
Elégedett, boldog, jóllakott baba, akivel igazán élvezni lehet az EGYÜTTlétet.
7 jól eltalált szoptatási testhelyzet
Legyen kényelmes, ne fájjon közben a mellbimbó, a baba pedig szopizzon hatékonyan és kitartóan. Valahogy így összegezhetnénk, mit is várunk egy jól eltalált szoptatási testhelyzettől.
A szoptatós baba-mama csoportok jó alkalmat teremtenek arra, hogy az anyák egymástól lessék el azokat az apró trükköket, amelyek segítségével valóban pihentető, szívet melengető felüdüléssé válik a szopizás.
A leggyakoribb kezdeti hibák
1. Nem várjuk meg, amíg a baba elég nagyra nyitja a száját, aki ezért nem bekapja, hanem a spagettihez hasonlóan beszippantja a mellbimbót. Ez sérülést okozhat!
2. A baba teste bölcsőtartásban C-alakban meggörbül, valósággal lóg a mellen, így állacskája a mellkasához nyomódik. Így nem is képes ásításszerűen nagyra nyitni a száját.
3. A baba fejét megragadjuk, és erővel a mellhez nyomjuk. Ez a látszólag hatásos beavatkozás az újszülöttek többségét nagyon zavarja: sírva fakadnak, vagy fuldokolni kezdenek, vagy teljesen összezavarodnak, mert hirtelen nem is tudják, merre fordítsák a fejecskéjüket.
4. Anya ráhajol szoptatás közben a babára, így a háta is megfájdul, és a pici sem helyezkedik el jól.
5. A baba teste, hasa nem a mamája felé fordul, hanem inkább kifelé, így csak elfordított fejjel tud szopni.
Kereszttartás
Újszülötteket, koraszülötteket célszerű kezdetben ebben a nem túlzottan kényelmes, de a gyakorlatban sokszor hasznosnak bizonyuló testhelyzetben, KERESZTTARTÁSBAN szoptatni. Azoknál az anyáknál is beválik ez a megoldás, akik különösen dús keblűek, vagy mellbimbójukat laposságuk miatt nehezen kapja be a baba, így egy picit hátra tud bukni a feje.
Ennek egyszerre két előnye is van: a baba jó nagyra tudja nyitni a száját, és levegőt is kap, hiszen a mell nem borul rá az orrára. A kezünkkel tartva a mellet ujjaink jóval a bimbóudvar mögött helyezkednek el, így nem akadályozzák a mellbimbó kellően alapos bekapását. Az újszülöttet ebben a pózban még egy jókora párnával is alátámaszthatunk, hogy megfelelő magasságba emeljük.
Ha fekve kényelmesebb
Ügyeljünk arra, hogy a baba teste egészen a saját testünk felé forduljon. Császármetszés után, amikor zavaró lehet az apró lábak motoszkálása a heg tájékán, a babát épp fordítva is mellre tehetjük: ekkor lábacskái ellenkező irányba néznek. Ha a mellbimbó sebes, szintén próbálkozhatunk a fordítással, lehet, hogy úgy kevésbé fáj majd, mert jobban be tudja kapni a baba.
Segíthet a fekve szoptatás a “fejrázós” újszülötteknek is. Ők kezdeti zavarodottságukban mellközelbe kerülve össze-vissza forgatják fejecskéjüket, s így mindig kiejtik a bimbót szájukból. Fekve kisebb a mozgásterük.
Bölcsőtartás
Világszerte BÖLCSŐTARTÁSBAN szoptat a legtöbb anya. Ez a legegyszerűbb is egyben, hiszen bárhol sort keríthetünk rá. A szülés utáni időszakban azonban sok gond származik abból, ha ugyanúgy próbáljuk mellre tenni a három kiló körüli újszülöttet! A pici baba teste csak lógna lefele, a mellbimbó pedig nagy valószínűséggel szilvamag alakúra préselődne, majd kisebesedne.
Az újszülött teste alá feltétlenül tegyünk párnát vagy összetekert takarót! Az is épp ilyen fontos, hogy az anya kényelmesen helyezkedjen el: támassza meg hátát, könyökét is, és a babát húzza magához, ne ő hajoljon rá a picire. Kényelmes lehet a lábak alá rakott zsámoly is.
Hónaljtartás
A HÓNALJTARTÁS ugyan nem kényelméről híres, mégis roppant hasznosnak bizonyulhat. Ha tejcsatorna-elzáródás vagy tejpangás alakul ki a hónalj felé eső részeken, ebben a pozícióban könnyedén kiszopizza a baba. Ha sebes a mellbimbó, ebben a pozícióban talán kevésbé fáj, mert szabad kezünkkel a kereszttartáshoz hasonlóan segíteni tudjuk a bimbó helyes bekapását. Súlyától, korától függően különböző magasságú “babaalátétre” van szükség.
A szoptatóspárnát vagy párnát az ágy szélén ülve (talpakkal stabilan a padlón) magunk mellé helyezzük, majd erre fektetjük a picit, lábacskákkal a mama popsija felé. Ne a baba fejét tartsuk, hanem a tarkójánál támasszuk meg!
Ha egy kicsit varázsolni kell
Ha az újszülött fejbiccentő izma meghúzódik szülés közben, vagy méhen belüli kényszertartás miatt előfordul, hogy csak az egyik oldalra tudja fordítani a fejét, testét emeljük meg annyira párna segítségével, hogy nagyjából a mell vonalában feküdjön.
Amikor túl sok a tej
Ha túl erős a tejleadó reflex, és a szopizás elején több sugárból spriccel a tej a baba szájába, félrenyelhet, köhöghet, s ha ez túl gyakran ismétlődik, akár szopási sztrájkba is kezdhet az ijesztő élmény miatt. Segíthet, ha hátradőlve, a babát függőleges testhelyzetben tartva (lovagló ülésben ültetve) szoptatjuk, így ugyanis nem ömlik olyan erővel a fekvő baba torkára a tej. Egészen pici babát is szoptathatunk így, támasszuk meg karunkkal a hátát és a tarkóját, így emeljük a mellünkhöz.
Vicces, de segít
Nem extrém tornagyakorlatról van szó, hanem azokról az esetekről, amikor a tejpangás, tejcsatorna-elzáródás (tapintható, kemény, fájdalmas rész) a mell felső vagy a középvonal felé eső, belső részén helyezkedik el. Ebben az esetben felülről lógassuk a bimbót a baba szájába, és miközben szopizik, óvatosan simítsuk a csomós részt a mellbimbó irányába.
Szopás után figyeljük meg, enyhült-e valamit a keménység kiterjedése, fájdalma. Ha igen, a legközelebbi szoptatásnál ismételjük ugyanezt a testhelyzetet az érintett rész teljes fellazulásáig. Ha négykézláb nem megy, próbálkozhatunk úgy is, hogy asztalra, pelenkázóra fektetjük a babát szopi közben.
További cikkek a szoptatásról:
- Készüljünk a szoptatásra!
- Miért nem természetes a szoptatás?
- 8 ok, ami miatt fájhat a szoptatás
- A tizedik lépés a sikeres szoptatás felé vezető úton
Forrás: Kismama magazin