Johanna Petzoldt, a Drezdai Műszaki Egyetem Klinikai Pszichológiai és Pszichoterápiai Intézetének munkatársa szerint a kutatók már eddig is tudták, hogy a szorongó anyák gyermekeiben nagyobb valószínűséggel alakulnak ki szorongásos zavarok. A Reuters Health internetes hírportálhoz eljuttatott levelében azt írta, a friss kutatásból az is kiderült, hogy összefüggés áll fenn a terhesség előtt, alatt és után tapasztalható anyai szorongásos zavarokkal, vagyis a korábbi szorongásos zavarban szenvedő anyák kifejezett kockázati csoportot alkotnak, akiknek csecsemői nagyobb valószínűséggel lesznek sírósak.
Az Archives of Disease in Childhood szaklapban publikált kutatáshoz Petzoldt és munkatársai 286 a terhesség korai szakaszában lévő nőt kért fel, akiknek átlagéletkora 28 év volt. A kutatás elején kikérdezték a résztvevőket depressziós vagy szorongásos tüneteikről, illetve arról, mikor kezdődtek ezek a tünetek. Ezt követően minden második hónapban megvizsgálták a nőket gyermekük négy hónapos koráig, majd egy évvel később még egyszer.
A csecsemők születését követően készült interjúkban 29 anya számolt be arról, hogy gyermeke rendkívül sírós. A sírósság a kutatók meghatározása szerint azt jelentette, hogy a gyermek sírása naponta legalább három óráig tart, legalább hetente háromszor, minimum három héten keresztül.
Az eredmények azt mutatták, hogy a terhességük előtt valamilyen szorongásos zavarban szenvedő nők csecsemői nagyobb valószínűséggel lettek sírósak a szorongásos zavarban nem szenvedett anyákhoz képest. Ugyanez volt a helyzet akkor is, amikor azokat a nőket is beleszámították, akikben a terhességük alatt vagy a szülés után alakult ki szorongásos zavar.
A kutatás azonban csupán kapcsolatot tár fel a szorongásos zavarok és a csecsemők síróssága között, nem bizonyít ok-okozati összefüggést. A kapcsolat okai egyelőre nem egyértelműek.
Forrás: Medipress
Kapcsolódó cikkek
