A hatékony szűréseknek köszönhetően ma már egyre ritkábban fordul elő, hogy későn diagnosztizálják a csípőficamot és elkerülhetetlen lesz a műtéti beavatkozás. A csípőficamszűrésnél a fizikális vizsgálat mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap az ultrahangos módszer is.
A csípőficam kialakulását több tényező is befolyásolja. Ilyen a baba neme, lányoknál gyakrabban fordul elő. Hajlamosító tényező, ha a baba medencevégű fekvéssel születik és az is, ha a családban már előfordult csípőficam. De közre játszhat a túlhordás, a nagy születési súly is.
A helytelen pelenkázás is rizikófaktor: a lábak szorosan egymás mellé pólyázása nem segíti, hanem korlátozza a csípőízület fejlődését.
Hány hetesen kell végezni a csípőszűrést?
A házi gyermekorvos rendszeresen ellenőrzi a csípőízület fejlődését, de fontos lenne emellett az ultrahangos vizsgálat is. Erre ideális esetben 6 hetes korban van szükség, ortopédiai szakrendelésen.
Hogy zajlik a csípőszűrés ultrahangos vizsgálata?
A baba születésével, a szüléssel, a családi előzményekkel kapcsolatban számíthatunk kérdésekre.
Maga a vizsgálat nem okoz fájdalmat a babának. Oldalt fekvő helyzetben végzik a baba ultrahangos vizsgálatát. A vizsgáló orvos az ultrahang fejjel megvizsgálja a baba csípőízületét, az ízület csontos és porcos elemeit és értékeli azokat.
Ha pozitív értékelt kap a baba, akkor kis százalékban ugyan, de szükség lehet kengyel alkalmazására addig, amíg a csecsemő megtanul ülni.
Nagyon csekély ma már azoknak a gyerekeknek a száma, akiknél a csípőficamot későn vagy félre diagnosztizálták, ilyen esetben műtéti megoldásra kell számítani.
Kapcsolódó cikkeink:
- Így ismerhető fel a csípőficam a babánál
- Vidd el csípőszűrésre!
- Csípődysplasia: tünetek és tennivalók
Forrás: gyogyhirek.hu
Kapcsolódó cikkek
