Nem hiányzik sok, és hamarosan átlépi az 5000-et az itthon anyakönyvezhető utónevek száma. A lista, amiből a névkeresők válogathatnak, hónapról-hónapra bővül, ám a zöld utat kapott fiú- és lánynevek csak a töredékét képezik azoknak, amiket anyakönyvezésre javasolnak a Nyelvtudományi Kutatóközpontnak.
Itt születik döntés ugyanis egy viszonylag rövid átfutási időt követően arról, hogy a benyújtott javaslatot elfogadják vagy elutasítják-e a hozzáértők. Ahogy azt Raátz Judittól, a Nyelvtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársától megtudtuk, az utóbbi időben nagyon megnövekedtek a kérelmek, április végéig körülbelül 200 név sorsáról kellett dönteniük.
Természetesen kíváncsiak voltunk arra, milyen típusú nevekkel próbálkoznak a kérvényezők: „Nagyon sok a már meglévő nevek idegen helyesírással történő bejegyzésének kérése, például a gond nélkül adható Dzsenifer helyett Jennifer, ami továbbra sem választható. Még mindig sok a török nevek kérelme, és szép számmal akadnak japán utónevek is a javaslatok között.”
Raátz Judit szerint a nevek használatának nem ismeretére vezethető vissza az, hogy
megnövekedett az uniszex nevek kérelme az utóbbi időszakban.
Téved, aki azt gondolja, hogy csak a babát váró szülők szeretnék bővíteni az anyakönyvezésre alkalmas nevek amúgy is sokszínű listáját: mint megtudtuk, továbbra is sokan vannak azok a felnőttek, akik saját nevüket szeretnék olyanra cserélni, amilyet eddig még senki sem kapott Magyarországon. Ahhoz, hogy ez a vágyuk teljesüljön, elengedhetetlen, hogy a kiszemelt nevet jóváhagyják a Nyelvtudományi Kutatóközpontban, és csak ezután veheti kezdetét a névváltoztatási eljárás.
Raátz Judit azt is elárulta, hogy a lelkesebb kérelmezők egy adott nevet többféle írásváltozatban is benyújtanak, példaként hozta fel az Elizaia nevet, amit Elizaija, Elizáia és Elizája változatban is megpróbáltak „átnyomni a rostán”, ám egyikkel sem jártak sikerrel.
Nem csigázunk tovább, mutatjuk is, melyek a frissen elutasított névkérelmek!
Nyitókép: Getty Images