Furcsa jelenetek játszódnak le olykor egy gyermekszemész színesre festett rendelőjében. Felnőtt kancsal betegét alacsony székre ülteti, orrára kicsiny keretet biggyeszt, rámutat egy élénk rózsaszín mackóra, majd komoly arccal arra kéri betegét, nézze mereven a medvét, amíg ő precízen beméri a kancsalság szögét…
Térjünk vissza a gyermekkori kancsalsághoz. A kancsalság lehet befelé térő, kifelé térő, időnként a két szem nézővonalai függőlegesen térnek el egymástól, ez kozmetikailag különösen zavaró. Amint az előzőekben már szóba került, a gyermekkori befelé térő kancsalság leggyakoribb oka a nem kezelt túllátóság. Összetett állapot ez, amely elsősorban szemüveggel, másodsorban takarásos kezeléssel, szükség esetén szemizom-műtéttel kezelhető.
Kancsalság fénytörési hibák miatt
A gyerekek kisebb részénél a két szem fénytörésbeli különbsége okoz kancsalságot. Az egyik szem fénytörése tökéletes, ezzel szemben a másik szem túllátó, rövidlátó vagy asztigmiás. A gyermek “a kisebb ellenállás felé törekszik”, tökéletes szemével fixálja a tárgyakat, másik szemét pedig nem használja. A kezelés első lépcsője a megfelelő szemüveg.
A kisgyermek meglepően nagy dioptria különbséget elvisel két szemén. Előfordulhat, hogy az egyik szemre felírt lencse csak “ablaküveg”, azaz 0 dioptriás, míg a másik oldali -8 dioptriás, és a gyermek ezt az összeállítást panaszmentesen viseli. Mi több, rövidlátó szemének látása fejlődik! Ez a jelenség a gyermeki agy rugalmasságából adódik. (Felnőtt ember a két szemüveglencse között 3 dioptriánál nagyobb különbséget általában nem visel el.)
Csecsemőkori kancsalság
Kancsalság jelentkezhet fénytörési hiba nélkül is. Ismert egy “csecsemőkori kancsalság” nevű állapot. A csecsemőkori kancsalságban szenvedő gyermek már pár hetes korában befelé kancsalít, a kancsalsági szög jellemzően igen nagy.
Fénytörési hiba ebben az állapotban sokszor egyáltalán nem mérhető, ez a betegség a szemizmok nem megfelelő fejlődése és beidegzése folytán alakul ki. Érdekes jelenséget produkálnak ezek a babák. Nagy kancsalsági szögük miatt “keresztbe fixálnak”, ami azt jelenti, hogy a világ jobb felét bal szemükkel, bal felét jobb szemükkel szemlélik.
Kissé idétlen, pesti vicc szól az “ideális postásról”, aki egyik szemével a levél címzését, ugyanakkor másikkal a névtáblát figyeli. Orvosilag az “ideális postás” sajnos nem létezik, a két szem ebben az állapotban sosem működik együtt. Mivel azonban a csecsemőkori kancsal baba mindkét szemét használja, nagy valószínűséggel jó látásélesség alakul ki mindkét oldalon, kevésbé kell tompalátástól tartanunk. Párhuzamos szemállás azonban, ami elengedhetetlen a kétszemes látás fejlődéséhez, ebben az esetben csak szemizom műtéttel biztosítható.
Koraszülöttség
Jellemző forrása lehet a gyermekkori kancsalságnak a koraszülöttség. Azok a babák, aki jóval a számított idő előtt születnek, sokkal gyakrabban válnak kancsallá, mint időre született társaik.
A következő fajtája a kancsalságnak, amelyet feltétlenül ki kell emelnünk, az “érzékelési kancsalság” – orvosi kifejezéssel szenzoros kancsalság. A kifejezés azt az állapotot takarja, amikor az egyik vagy mindkét szem törőközegei valamilyen oknál fogva nem tiszták, ezért nem képződik a retinán éles kép – az állapot súlyosságától függően esetleg egyáltalán semmilyen kép -, és a fixálás képtelensége vezet a szemgolyó rendezetlen mozgásaihoz, kancsalsághoz.
Régen a született szürke hályog volt az első számú rendellenesség, amely végül szenzoros kancsalságot idézett elő. Amióta létezik megfelelő műtéti technika, és a szürke hályoggal született babák műtétje idejében megtörténhet, nem a szürke hályog a vezető ok.
Létezik azonban egy rosszindulatú daganat típus, amely kizárólag gyermekkorban fordul elő. Ez az ideghártya szövetéből indul ki, és a szem belsejében növekedve a szem látásvesztését, következésképpen szenzoros kancsalságot okozhat. Ezért is fontos jól megjegyeznünk, hogy ha addig nem kancsalító gyermekünk egyszer csak kancsalítani kezd, nem szabad halogatni a gyermekszemészeti vizsgálatot. Az említett rosszindulatú daganat előfordulása ugyan nagyon ritka, – Magyarországon évente csupán 3-4 új eset fordul elő, – de a veszély mégsem elhanyagolható. Főleg azért nem, mert ez a betegség nem csak a szemet, de a gyermek egész szervezetét veszélybe sodorhatja.
Bénulásos kancsalság
Szót kell még ejteni a bénulásos kancsalságról. Bénulásos kancsalság akkor alakul ki, ha valamelyik idegköteg, amely a szemizmokat mozgatná, nem működik. Vannak gyerekek, akik valamilyen méhen belüli sérülés, betegség vagy fejlődési rendellenesség folytán valamelyik szemmozgató izom bénulásával születnek.
Mivel időnként a gyermek általános egészségét veszélyeztető agyi rendellenesség állhat a háttérben, a gyermekszemésznek kötelessége figyelmeztetni a szülőket a gyermek-ideggyógyászati kivizsgálás szükségességére. A bénulás azonban többnyire csak “maradványtünet”. Leggyakoribb, hogy a külső szemizmot mozgató ideg nem végzi feladatát. A bénulás lehet egyoldali vagy kétoldali. Kezelése a gyermek alapos megfigyelésével kezdődik. Mivel született hiba, a baba gyorsan megtanulja a nem működő izom munkáját finom fejmozdítással helyettesíteni.
Előfordul, hogy egyenes előre tekintéskor nem is látunk kancsalságot, csak ha a gyermek a bénult izom tekintési irányába fordítja a fejét – pl. a bal külső szemizom bénulása esetén balra tekintéskor. Ilyenkor a bal szem nem mozdul ki eléggé, és nyilvánvalóvá válik a kancsalság.
Elsősorban a tompalátást kell megakadályoznunk, az egészséges szemet tapaszolva kell rávenni a kicsit, hogy nehezebben mozgó szemét is használja. Időnként az izom később “erőre kap”, és ha ez nem is következik be, a takarással a kisgyermek tanulja a fej korrekciós mozgásait. Ha betegünk egyenes előre tekintéskor is kancsalít, a kétszemes együttlátás biztosítása érdekében szemizom műtéthez kell folyamodnunk. Előfordulhat kombinált szemizom bénulás is, amely az előbb említettnél bonyolultabb, nehezebben elemezhető kancsal állapotot okoz.
Kapcsolódó cikkek
