A harag, a düh vagy a csalódottságból adódó sírás természetes érzelmek, amelyek kezelését és szabályozását mindannyian megtanuljuk. A kisgyerekek hisztizése egy válaszreakció olyan helyzetre, amely túl erős érzelmeket vált ki belőle, frusztrációját, csalódottságát, fáradtságát vagy meglepődöttségét pedig még nem tudja kezelni. Talán még szavai sincsenek arra, ami történik vele, ezért kiabál, sír, csapkod, dühös. Ilyenkor jó, ha mellette vagyunk és biztosítjuk arról, értjük, nehéz érzelmeket él át.
Szülőként jó, ha tisztában vagyunk azzal, hogy a gyereknek még nincsenek meg az eszközei arra, hogyan kezelje ezeket a heves érzelmeket, csakis általunk fogja megtanulni a helyes érzelemszabályozást. A példa pedig ragadós: ha a dühre dühvel, büntetéssel, fenyegetőzéssel reagálunk, akkor nem éppen a jó irányba tereljük a folyamatot. Fontos, hogy nyugodtak, higgadtak maradjunk – ez persze nem mindig egyszerű feladat felnőttként sem. Ilyenkor jól jön néhány egyszerű mondat, amivel lecsillapíthatjuk a gyereket és együtt kideríthetjük, mitől borult ki. Az alábbi mondatok kapaszkodót jelenthetnek.