- Az előző évben jelentősen nőtt a válások száma: a KHS adatai szerint 18 092-en bontották fel a házasságukat 2021-ben, többen, mint 2017 óta bármelyik évben. Egy év alatt 22 százalékot növekedett a válások száma. Érdemes megemlíteni azt is, hogy még így is több volt az új házasságkötés, ezek száma is rekord magas volt tavaly, 72 030, ami 1986 óta a legtöbb házasságkötés egy évben.
- Érdekes alakuláson ment keresztül a válások száma az elmúlt évszázadban. A KSH 2019-ben kiadott Statisztikai tükör – A válások demográfiai jellemzői kiadványa szerint az 1900-as évek elején évenként még ezres nagyságrendű volt a válások száma, az I. világháborút megelőző években 3 ezer körüli, ami az 1920-as évek elejére több mint kétszeresére emelkedett. A két világháború között 5–6 ezer közötti volt a felbontott házasságok száma, míg az 1930-as évek elejének nagy világválsága idején viszont jelentősen csökkent. Határozott emelkedő trend – ugyan ingadozásokkal – de a II. világháborút követően indult meg, 10 ezer fölé az 1940-es évek végén ugrott először, és 1959-ben – ideiglenesen – meghaladta a 20 ezret is.
- Az elmúlt évtizedekben a legtöbb évenkénti válás az 1980-as években volt, ekkor kb. 28-29 ezer válással évente. A lokális maximumát 1987-ben érte el a válások száma, megközelítve a 30 ezret (29 856). Az ezt követő években visszaesést lehetett tapasztalni, 23-24 ezerre.
- 2014-ben volt az 1960-as évek óta először 20 ezer alatt a felbontott házasságok száma (19 576), és az elmúlt 10 évet nézve 2020-ban volt a legalacsonyabb a válások száma (14 979).
- A válást kezdeményező felet tekintve a feleségek több mint kétszer akkora arányban kezdeményezik az eljárást a bíróságoknál, mint a férjek. Nagyjából a rendszerváltáskor alakult ki egy 70–30 százalék körüli arány, 2017-ben 65 százalékban a nők, és 35 százalékban a férfiak kérvényezték a házasság felbontását.
- A válások túlnyomó többségében a felek az első házasságukat bontják fel, tehát hajadonok vagy nőtlenek voltak a házasságkötés előtt. A korábban elvált családi állapotúak aránya, akik ismételten kötöttek házasságot és ismételten váltak is el, a 2019-es Statisztikai tükör szerint a nőknél 14-17 százalék, a férfiaknál 15-18 százalék között mozgott a vizsgált években.
- Általános jellemző, hogy egyre idősebb életkorban bontják fel a párok a házasságukat – ez a házasságkötési életkor emelkedésével is összefüggésben áll. 1990-ben a nők a 30-as éveik elején váltak el leggyakrabban, de a 2000-es évekre ez áttolódott a 40–49 éves korcsoportra. A férfiakat tekintve míg 1990-ben a férfiak kétharmada 40 évnél fiatalabb volt a váláskor, addig ez az arány megfeleződött 2017-re. Körükben korábban is a 40-eseknél volt a leggyakoribb a válás, és arányát tekintve egyre dominánsabb ez az életkor. A kombinált csoportot nézve is a 40-es pároknál volt a legkritikusabb a válások száma.
- A Statisztikai tükör adatai alapján az átlagos házasságtartam kisebb megszakításokkal ugyan, de alapvetően emelkedő irányzatot mutatott 1990–2017 között, és 10,9 évről 14 év fölé emelkedett ebben az időszakban. Ebben az időszakban egyharmadával (27 százalékról 18 százalékra) csökkent az 5 éven belül felbomlott házasságok aránya, a 20 év felettiek aránya pedig több mint kétszeresére (15 százalékról 31 százalékra) nőtt. Míg 1990-ben ennél a házasságtartamnál volt a legalacsonyabb az arány, addig 2017-ben már magasan a legtöbb válás 20 év házasságtartam után történt.
- Egy érdekes trend mostanában a világviszonylatban, hogy az úgynevezett szürke válások száma is ugrásszerűen növekszik. Ez azt jelenti, hogy egyre gyakoribb az 50-70-es éveikben járóknál a válási aránya egyre gyakoribb, ami elsősorban az anyagilag bebiztosított, független házaspárokra jellemző.
Kapcsolódó cikkek
