Mennyire jellemző ma az állami iskolákban, hogy van ételérzékenyeknek szánt menü a menzán?
Az EMMI rendelete a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról kimondja, hogy „a nevelési-oktatási intézményben minden, szakorvos által igazolt diétás étkezést igénylő személy számára az állapotának megfelelő diétás étrendet kell biztosítani”. Ez tehát nem hajlandóság kérdése, az állami iskoláknak kötelességük biztosítani a speciális étrendet, amennyiben a gyermeknek orvosi igazolása van róla. Orvosi igazolást azonban csak az kap, akinek labor- és egyéb vizsgálatokkal bizonyított ételallergiája (IgE alapú), cöliákiája (autoimmun gluténérzékenysége) vagy laktózérzékenysége (laktózintoleranciája) van.
Vannak azonban olyan ételintoleranciák, melyeket más típusú vizsgálatokkal diagnosztizálnak (IgG alapon), más a kezelési protokoll és jelen tudományos állás szerint nem is elismert „betegségek”, így az ezekkel küzdő gyermekek hivatalosan nem kaphatnak speciális étkezést. Talán a legfőbb indok az, hogy az ételallergia akár életet is veszélyeztető állapot lehet, a cöliákia vagy a laktózérzékenység nem megfelelő kezelése is egészségromláshoz vezethet. Az ételintolerancia nem életveszélyes, de megnehezítheti a mindennapokat és számos kellemetlen tünetet okozhat. Bár a gyakorlat még nem mindenütt általános, de azért egyre több iskolai menza kínál speciális étrendet, amelyet hivatalos papír nélkül is igénybe lehet venni. A nagyobb városokban és modernizált iskolákban általában külön választható menüt biztosítanak, főleg glutén- és laktózmentes ételekkel, mivel ezek az intoleranciák a legelterjedtebbek a gyerekek körében.
Fotó: Getty
Ha van ilyen, kiket szolgál ki? Csak a gluténmentesen, laktózmentesen étkezőket, vagy már mindenféle ételallergiára van megoldásuk?
Az említett rendelet nagyon szigorúan meghatározza, hogy mely allergének esetén kell speciális étrendet biztosítani. Ezek a következők: glutén tartalmú gabonák, rákfélék, tojás, hal, földimogyoró, szójabab, tej és laktóz, diófélék, zeller, mustár, szezámmag, kén-dioxid és szulfitok, csillagfürt, puhatestűek. A diétás étrendet többféleképpen lehet biztosítani. Az intézmény főzőkonyháján vagy az intézményt ellátó közétkeztetőnél megfelelő személyi, tárgyi, műszaki feltételek esetén közvetlenül kell ellátni a speciális étrendet igénylő gyermeket. Amennyiben a rendeletben meghatározott feltételek nem biztosítottak, az intézménynek olyan helyről kell rendelnie, ami a feltételeknek eleget tud tenni.
Ha az intézménynek nincs lehetősége sem helyben főzni, sem máshonnan rendelni, akkor kötelessége engedélyezni, hogy a gyerek otthonról hozott vagy a szülő által az iskolába rendelt ételeit bevihesse az iskolába, azt megfelelő körülmények között.
Összetett ételallergia vagy a rendeletben nem meghatározott ételintolerancia esetén sokszor fejtörést okoz, hogyan oldják meg a gyermek étkezését, mivel a legtöbb közétkeztető cég még mindig nem eléggé felkészült. A két leggyakoribb „mentességet”, a glutén- és laktózmentességet a legtöbb helyen már megoldják, de ez sok esetben még mindig kevés. Ezért általában a szülő arra kényszerül, hogy otthon készítse és csomagolja a gyermeke számára megfelelő ételeket.
A cukorbeteg, diabéteszes gyerekeknek van külön menü?
A cukorbeteg gyerekek számára szintén külön menü szükséges, amely figyelembe veszi a cukorbetegség kezelésének speciális étrendi szükségleteit. Ezek az ételek általában alacsony glikémiás indexűek, és gondosan kiszámított szénhidrát tartalommal rendelkeznek, valamint olyan étrendi összetevők is szerepelhetnek benne, melyek egyébként közétkeztetésben nem engedélyezettek (például édesítőszerek). Az ilyen menü összeállítása azonban komolyabb szakértelmet és figyelmet igényel, így a rendelet azt is kimondja, közétkeztetésben diétás étlapot csak diplomás dietetikus készíthet, tehát csak olyan étel tálalható fel, amit szakember határozott meg és felügyelt. Ez biztosítja a gyermekek biztonságos és egészséges táplálkozását.
Az intézményeknek cukorbetegség esetén is kötelességük biztosítani a szakorvos/dietetikus által előírt étrendi szabályokat, az előbbi kérdésnél felsorolt módon. Tehát cukorbeteg gyermeknek is külön menüsort kell biztosítani, helyben főzni, rendelni, vagy ha ez nem biztosítható valamilyen feltétel hiánya miatt, akkor a gyermek beviheti és elfogyaszthatja a szülő által készített vagy rendelt étkezéseket. A cukorbeteg gyermek azonban még a megfelelően biztosított étkezések mellett is nagyobb figyelmet igényelhet, így általában a szülők és az intézmény aktív kommunikációval segítik egymást a gyermek biztonsága érdekében.
Fotó: Getty
Ha valaki nem fizet be a menzára, pont azért, mert nincs ilyen lehetőség, mit csomagoljon a gyereknek egy napra az iskolába?
Azoknak a szülőknek, akik úgy döntenek, hogy nem fizetnek be az iskolai menzára, gondosan meg kell tervezniük a napi étkezéseket. Fontos, hogy az otthonról hozott ételek is táplálóak és változatosak legyenek, ugyanakkor megfeleljenek az ételérzékenységi követelményeknek. Egy tipikus napi csomagolás a következő lehet (például glutén- és laktózérzékenység esetén).
- Reggeli: Gluténmentes, rostdús kenyérből készült szendvics sovány húsféleséggel, zöldségekkel, vagy laktózmentes joghurt gyümölccsel és magvakkal. Fontos, hogy az ételek energiadúsak és táplálóak legyenek, hogy a gyerekeknek elegendő energiájuk legyen a délelőtti órákra.
- Tízórai: Friss gyümölcs (például alma, banán) vagy zöldségszeletek (répa, uborka) mellé glutén- és laktózmentes snack (például hajdinatallér, lencsetallér, magvak). Ez biztosítja a megfelelő rost- és vitaminszintet.
- Ebéd: Az otthon készített ebéd a legjobb megoldás. Gluténmentes, rostdús tészta vagy rizs, köles, hajdina alapú étel, húsokkal, halakkal, zöldségekkel kiegészítve. Fontos, hogy az ételek könnyen szállíthatók és megfelelően tárolhatók legyenek. Figyeljünk, hogy jól záródó ételhordót vásároljunk, ami biztonságos, nem törékeny és nem szivárog.
- Uzsonna: Gluténmentes keksz, laktózmentes sajt, vagy egy további adag gyümölcs, hogy a gyermek délután is energiával telten tudjon koncentrálni. Ezek a csomagolt ételek nemcsak biztonságosak, hanem változatosak és finomak is lehetnek, így a gyermek nem érzi hátrányban magát a többiekkel szemben.
De vajon mennyire megszokott, hogy egy szülinapi zsúron, gyerekeknek szánt rendezvényen figyelnek a nem ételérzékeny gyerekek szülei azokra, akik ételintoleranciával küzdenek? És mi a helyzet a táborokkal? Megtudod a CIKK FOLYTATÁSÁRA kattintva.
Kapcsolódó cikkek
