Kép: Getty Images
Az apákat ünnepeljük ma, és persze jöhet a szokásos – és kissé már unalmas – kérdés, miért kéne egyetlen napon ünnepelni (ahogy ez a kérdés elhangzik anyák napján, nőnapon, no, gyereknapon nem, az már tényleg szentségtörés lenne)?
A válasz az, hogy mert ünnepelni jó, mert ilyenkor megállunk egy kicsit és átgondolunk néhány dolgot. Átgondoljuk például, hogy mi fontos és mi nem az. Megállunk a hétköznapi rohanásban, fújunk egy nagyot és a figyelmünket ráirányítjuk arra ami/aki fontos, lényeges nekünk. Az ünnep lényege, hogy túlmutat a hétköznapokon, hogy közösen, együtt, ugyanabban a pillanatban állunk meg, ettől lesz valami plusz erő az egészben. Mintha egy iszonyú gyorsra vágott filmben kimerevítenénk egy snittet, mindenki lelassulna néhány mozdulatra, kicsit össze is kapaszkodna, majd szét, és visszatérne a szédítő tempó. Az ünnep ugyanakkor nem csak arról szól, hogy máshogy öltözünk, finomabbakat eszünk vagy ajándékot adunk. Az ünnep lelki esemény is: emlékezés, kapcsolódás, megerősítés. Az apák napja leginkább az utóbbi.
Erősítsük meg, hogy léteznek és számítanak
Június harmadik vasárnapján egyre több családban ünneplik az apákat, akiknek szerepe, jelentősége a gyerekeik életében sokáig háttérbe szorult és megállt valahol a kenyérkereső szintjén.
Az apák napja eredete az Egyesült Államokhoz köthető. Az első hivatalos megemlékezést 1910-ben tartották meg Washington államban, Sonora Smart Dodd kezdeményezésére, aki egyedülálló édesapja iránti hálából javasolta az ünnep bevezetését. Édesapja, William Jackson Smart, egyedül nevelte fel hat gyermekét.
Magyarországon viszonylag új keletű az apák napja megünneplése. Hivatalosan nem tartozik a nemzeti ünnepek közé, de június harmadik vasárnapján egyre többen emlékeznek meg édesapjukról, nagyapjukról vagy a család fontos férfialakjairól. Az utóbbi években óvodák és iskolák is segítik az ünnep népszerűsítését, hogy az apák is megkapják az őket megillető figyelmet és elismerést.
Az apák szerepe: több mint kenyérkereső
A hagyományos felfogás szerint az apa legfőbb feladata a család anyagi biztonságának megteremtése volt. A huszadik század nagy részében az apaságot elsősorban tekintéllyel és felelősséggel társították, míg az érzelmi kötődés, a nevelés vagy az otthoni jelenlét másodlagos volt.
Az elmúlt évtizedek újradefiniálták az apaság fogalmát. Az apa ma már nemcsak dolgozó, hanem gondoskodó, nevelő, érzelmileg is elérhető társ és szülő. Egyre többször találkozunk olyan családmodellekkel, ahol az apa aktívan részt vesz a gyermekek nevelésében, jelen van a hétköznapokban, pelenkáz, mesét olvas. A modern apaság nem tekintélyelvűség, hanem érzelmi erő. Egy szerető apa épp olyan példát mutat, mint az anya: a felelősségről, az empátiáról, a gondoskodásról és a türelemről. Az elmúlt évek kutatásai is azt igazolják, hogy az apai jelenlét jelentősen hozzájárul a gyermekek önbizalmának, iskolai teljesítményének és érzelmi stabilitásának alakulásához. Az apaság ma már sokszínűbb, mint valaha.
Miért fontos ünnepelni az apákat is?
Az apák napja nem csupán egy újabb piros betűs nap a naptárban. Ez az alkalom lehetőséget teremt arra, hogy kimondjuk azt, amit talán ritkán mondunk ki: hogy ők is ugyanolyan fontosak a gyerekek és a család életében, mint az anyák. Mert apa is csak egy van.
Kapcsolódó cikkek
