A gyerek és az anya is érezhet szeparációs szorongást az ovikezdéskor, úgyhogy azon túl, hogy a kis hároméveseket igyekszünk megnyugtatni, és minél simábban viselni a változást, a saját lelkünkkel is kell foglalkozni az ovis beszoktatás alatt – tanácsolja az nlc cikke.
„A gyerekek számára az óvodába lépés körüli legfőbb szorongás forrása az, hogy fogalmuk sincs, mire számíthatnak – írja Katrina Green gyógypedagógus a Parents.com-on. – Életük első pár évét a család szabályainak elsajátításával töltötték, és teljesen ismeretlenek számukra az új szabályok és rutinok, amelyekkel találkozni fognak az oviban.”
A beszoktatás stresszes
Mindegy, mennyit készültetek nyáron az ovikezdésre, számíts rá, hogy a beszoktatás nem lesz sétagalopp. Még a bölcsiből érkező kicsik is megérzik a környezetváltást, és szoronghatnak attól, hogy a régi gondozónők helyett új óvónők, a régi barátok helyett pedig új ovistársak várják őket az oviban.
A sírás leginkább akkor várható, amikor elérkeztek a beszoktatás azon pontjára, hogy kiküldenek a csoportból, és a gyerek egyedül marad a társai között. A bömbölés tehát nem megúszható, nem is várható el a gyerektől, hogy ne sírjon még akár a beszoktatás után is, viszont kicsit megkönnyíthető a folyamat a gyógypedagógus szerint egy pár trükkel.
Rituális búcsúzkodás
A búcsúrutin segít a gyereknek abban, hogy tudja reggelente, amikor az oviba értek, és el kell hagynod a terepet, hogy mi következik. Ez lehet egy különleges ölelés, kézfogás, vagy vicces kis köszönési forma – az a legjobb, ha a gyerekkel együtt találjátok ki, mi legyen a rituálé az ovis búcsúnál. Miután elköszöntél tőle, akkor pedig a legjobb, ha gyorsan kilépsz az épületből is, mert a hosszú búcsúzkodás miatt azt az üzenetet érzékelheti a gyerek, hogy az óvoda rossz hely.
Ne osonj el!
Régen, még a mi gyerekkorunkban azt javasolták, hogy anya szó nélkül tűnjön el, osonjon ki az oviból a beszoktatás alatt, és utána is, a hétköznapok során. Dr. Fran Walfish gyermek- és családpszichoterapeuta szerint azonban ez egyáltalán nem jó ötlet, és sosem szabad azt éreztetni a gyerekkel, hogy elhagytuk. Igaz ugyan, hogy a valóságban nem a farkasok leselkednek rá a zord erdőben, amikor az oviban van, az érzés mégis hasonló lehet a gyerek számára, ha hirtelen csak úgy eltűnünk.
A szakember szerint akár 10 hétbe is beletelhet, mire a gyerek teljesen megszokja az új környezetet és azt, hogy a szülei nélkül kell helytállnia.
Ezért is olyan fontos a beszoktatási folyamat, amikor nem játszunk a gyerekkel, csak a csoportszobában biodíszletként a biztonságot adjuk neki, és ezt az időt csökkentjük fokozatosan – de sosem osonkodva, hanem megbeszélve a gyerekkel, hogy mikor fogunk elmenni. Jó ötlet lehet egy személyes tárgyat hagyni a gyereknél, például egy karkötőt vagy egy pólót, ami emlékezteti a szülőkre és megadja azt az érzést neki, hogy vele van az anyukája. És mindig el kell köszönni a gyerektől, ha távozunk az oviból, ez az alapszabály.
További tippeket kaphatsz a CIKK FOLYTATÁSÁRA kattintva.
Kapcsolódó cikkek
