Nagyjából egy éve írtunk a 94 éves Joy Ryan-ről és unokájáról, Brad Ryan-ről, akik akkor érték el kitűzött céljukat, hogy az Egyesült Államok mind a hatvanhárom nemzeti parkjába ellátogatnak. Ez akkor hét és fél év alatt sikerült nekik. A nagymama és unokája utazása azután kezdődött, hogy Joy elmondta Ryan-nek, hogy sajnálja, hogy nem utazott, és elmondta neki, hogy addig soha nem látott hegyláncot vagy kempingezett.
Most a Daily Mail írt ismét Joy-ról és Brad-ről, akik azóta ismét útra keltek, és új célt tűztek ki maguk elé: a világ minden kontinensére el szeretnének látogatni. Joy elmondta a portálnak, hogy a kalandjai segítettek „kilépnie a komfortzónájából, és szembenézni a félelmeivel… például a vízen való tartózkodástól”. A nagymama, aki 91 évesen kapta az első útlevelét, azt is megosztotta, hogy a kapcsolódás erejét is megtanította neki az utazás. „Az unokám és én fejlesztettük a kapcsolatunkat, és akárhova megyünk, kapcsolódunk az emberekkel” – mondta a portálnak.
A nagymama-unoka páros mostani, mind a hét kontinensre látogató utazásából az Észak- és Dél-Amerikai útjuk már befejeződött: legutóbb Chile-ben jártak. De voltak már Szamoán (Óceánia), Kanadában (Észak-Amerika), Kenyában (Afrika) és Ecuador-ban (Dél-Amerika) is.
Az utazásokon szerzett egyik legizgalmasabb élményeként Joy az alaszkai vadvízi evezést említette különösen emlékezetes kirándulásként, a Wrangell-St. Elias Nemzeti Parkban. Elmesélte a lapnak, hogy ez segített leküzdenie a gyerekkor óta tartó víztől való félelmét. „Gyerekkoromban majdnem megfulladtam, és azóta féltem a víztől. De Brad rengeteg megnyugtatást adott, hogy szembe tudjak nézni ezzel a félelmemmel, és cserébe segítettem neki szembenézni a magasságtól való félelmével” – mesélte a portálnak.
A következő terveikről elmondták, hogy azt tervezik, Európában, az Antarktiszon és Ausztráliában merre fognak utazni, hogy teljesítsék a küldetésüket és eljussanak az összes kontinensre.
Joy azt reméli, hogy az utazásai megmutatják másoknak, hogy „soha nem késő valami újat kipróbálni”.
A portál azt is megkérdezte tőle, mit mondana a fiatalabb önmagának, amiről azt mondta: „Azt mondanám magamnak, hogy maradjak pozitív a veszteségek és a kudarcok ellenére, és egy nap olyan életet fogok élni, amilyet sosem képzeltem el magamnak. Hiszek a pozitív gondolkodás erejében” – fogalmazott.
A nagyszülő köszönetet mondott az unokájáért, és beszélt arról is, hogy tíz évig el voltak távolodva egymástól, és nagyon boldog volt, hogy helyrehozták a kapcsolatukat. „Most közelebb állunk egymáshoz, mint valaha” – mondta a nagymama, aki éppen abban segít unokájának, hogy meg tudj írni a nemzeti parkos kalandjaikról szóló könyvét, amivel reméli, hogy másokat is inspirálnak majd „a generációkon átívelő kalandra”.
Az utazásaikat pedig a @grandmajoysroadtrip Instagram-oldalukon is dokumentálják.
Kapcsolódó cikkek
