Pedig nagyon is sokakat érintő, kiemelten fontos kérdésről van szó: a Központi Statisztikai Hivatal számításai szerint hazánkban csaknek minden tizedik ember él élettársi kapcsolatban a párjával, vagyis majdnem 1 millióan érzik úgy, hogy a boldogságukhoz „nem kell a papír”.
Való igaz, hogy a kapcsolat tartósságát és boldogságát nem az esküvő határozza meg, egy esetleges haláleset utáni boldogulás azonban már múlhat azon, hogy mi lett „lepapírozva” és mi nem. Egyáltalán nem igaz ugyanis, hogy a törvény a magára maradt élettársról ugyanúgy rendelkezik, mint a házastársakról: rájuk egészen más vagyonjogi szabályok vonatkoznak, amikkel minden érintettnek tisztában kellene lennie.
Adok-kapok az örökösök között
Az öröklés szabályait jelenleg a Polgári Törvénykönyv 2013. évi V. törvény hetedik könyve szabályozza, amely szerint örökölni végintézkedés vagy törvény szerint lehetséges. Ha az örökhagyó a halálát megelőzően írt végrendeletet, akkor az öröklés rendjét ez a dokumentum és nem a törvény határozza meg. Ám ha nem történt végintézkedés, akkor a PTK által meghatározott öröklési sorrendet kell figyelembe venni.
Ez a fontos törvény kitér azokra az esetekre is, amelyekben mind végrendeleti, mind törvényes öröklés esetén kimarad az örökös a hagyatékból: ezek az úgynevezett kiesési okok. Ha ez bekövetkezik, vagyis a törvényes örökös kiesik az öröklésből, az utána soron következő örökös lép a helyébe.
Az élettárs öröklésének kérdéséről röviden, ám annál lényegre törőbben ezt írja a Magyar Országos Közjegyzői Kamara, azaz a MOKK:
A Polgári Törvénykönyv szerint az örökhagyó élettársa nem törvényes örökös, így az élettárs csak végrendelet alapján örökölhet.
Teljesen mindegy tehát, hogy mióta él együtt egy pár, ha nincs végrendelet, rosszabb esetben akár búcsút is inthet a korábban biztosnak hitt örökségnek.
Mégis számít a papír!
Az élettársi kapcsolatban élők, a házastársakkal ellentétben nem alkotnak vagyonközösséget, együttélésük időtartama alatt is önálló vagyonszerzőknek számítanak. Ahhoz, hogy ez másképp legyen, az élettársak is felkereshetnek egy ügyvédet vagy közjegyzőt, hogy úgynevezett élettársi vagyonjogi szerződést kössenek, amiben aztán saját vagyonjogi rendszert fektethetnek le a későbbi kellemetlenségek elkerülése érdekében.
Míg a házastársaknál automatikus, az élettársaknál egyáltalán nem az az öröklés. Bár az emberek többsége ezt magától értetődőnek hiszi, az élettársi kapcsolatban élőket nem sorolják a törvényes örökösök közé még akkor sem, ha hosszú évek óta alkottak egy párt, sőt még akkor sem, ha született közös gyerekük.
Ha nem íródott külön végrendelet, és az egyedül maradt élettársnak nem volt tulajdonrésze a közösen használt ingatlanból, szélsőséges, de cseppet sem lehetetlen esetben a törvényes örökösök még arra is felszólíthatják, hogy hagyja el az otthonát.
Ahhoz, hogy ezt elkerüljék, semmiképp sem szabad halogatni a végrendelkezést, és a pénzt sem szabad sajnálni egy hagyatéki ügyekben jártas ügyvédre vagy közjegyzőre, aki garantáltan olyan dokumentumot ad ki a kezei közül, amelyek megfelelnek a végrendeletekre vonatkozó szigorú formai és tartalmi követelményeknek. Ha ez nem teljesül, szintén előfordulhat, hogy a végrendeletet nem tekintik érvényesnek, és az örökhagyó végakarata mégsem érvényesül.
Nyitókép: Getty Images
Kapcsolódó cikkek
