Hazánkban az öröklés szabályait a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hetedik könyve szabályozza, amely feketén-fehéren kimondja, hogy egy sajnálatos halálesetet követően örökölni végintézkedés alapján vagy törvény szerint lehet.
Kevesen tudják, hogy ha az örökhagyó élete során készített végrendeletet, amiben saját elképzelése szerint rendelkezik a vagyonáról, az öröklés rendjét már nem a törvény határozza meg, hanem a végrendelkezés.
Ha az elhunyt ezt a lépést korábban nem tette meg, vagyis nem rendelkezett a hagyatékáról ügyvéddel vagy közjegyzővel közösen készített dokumentumban, akkor a Polgári Törvénykönyvben lefektetett öröklési rendet fogják figyelembe venni.
A törvény természetesen nemcsak az öröklés rendjére tér ki, hanem tartalmazza azokat az eshetőségeket is, melyek fennállásakor az örökösök elesnek a rájuk eső örökléstől, még akkor is, ha az örökhagyó gondoskodott a végrendeletéről.
Ezek az úgynevezett kiesési okok, melyek megléte esetén a hagyatékból kiesett örökös helyébe az őt követő törvényes örökös lép.
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara, azaz a MOKK honlapján található összefoglaló szerint az öröklésből történő kiesési okok a következők:
- Kiesik az öröklésből, aki nem éli túl az örökhagyót,
- aki az öröklésre érdemtelen,
- akit az örökhagyó az öröklésből – végintézkedésében – kizárt vagy kitagadott,
- aki törvényes öröklésre jogosult, de az örökhagyóval kötött írásbeli szerződésben – egészben vagy részben – lemondott az öröklésről,
- aki az örökséget visszautasította.
Mi jár a házastársnak örökösként?
Az elhunyt személy házastársát örökösként gyerek(ek) mellett is megilleti a holtig tartó haszonélvezeti jog azon a lakáson, amelyben az örökhagyóval együtt lakott, sőt az ott található berendezési és felszerelési tárgyakon. Fontos tudni, hogy ez a haszonélvezeti jog nem korlátozható, és a leszármazók részéről nem igényelhető annak megváltása.
Ezen túlmenően jár neki egy gyermekrész az örökhagyó hagyatékából.
Ha az elhunytnak nem születtek gyermekei, vagy gyermekei valami miatt nem jogosultak az öröklésre, illetve a szülei sem élnek (vagy nem örökölhetnek), akkor a házastárs egyedüli örökösnek tekinthető.
Mikor nem örököl a házastárs?
Az örökhagyó házastársa nem részesülhet az örökségből, ha a halál bekövetkezésének idején nem éltek életközösségben, és annak helyreállítására nem is volt kilátás. Az örökhagyó házastársának az öröklésből való kiesésére az hivatkozhat a MOKK tájékoztatása szerint, aki a kiesés folytán maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől vagy más tehertől mentesülne.
Nyitókép: Getty Images
Kapcsolódó cikkek
