Jó illat, tartósság, szép külső, jó ár-érték arány: sok minden számít, amikor fenyőt választunk karácsonyra (már ha nem a tavalyi műfenyőnket vesszük elő). Egyre több családnak fontos az is, hogy ne terheljék a környezetet, és emiatt dézsás növényt visznek haza, vagy épp arra ügyelnek, hogy ha vágott fenyőt vesznek, legalább magyar termőterületről származzon. – Hazánkban egyedül az erdei fenyőt tekinthetjük egyértelműen őshonos fenyőfajnak, azt is csak a nyugati határszélen. Ugyanitt a lucfenyő és a fehér jegenyefenyő őshonossága viszont már vitatott a szakemberek között. Az ország más részein – további fenyőfajokkal együtt – ezek is csak elültetve fordulnak elő – mondja Takács Attila, a Debreceni Egyetem (DE) Botanikus Kertjének igazgatója.
A hozzánk közel eső erdélyi és felvidéki hegyekben a lucfenyő az uralkodó, de erdei fenyő és jegenyefenyő is előfordul, melyek arrafelé őshonosak, természetes módon szaporodnak. A legmagasabb régióban pedig a törpefenyő a jellemző – írja cikkében az Egyetem.
Fotó: MTI
– A fenyőfa szépsége, drágasága szubjektív dolog, a tartóssága viszont egyértelmű. A luc és az ezüstfenyő elég hamar és nagy mennyiségben pergeti a levelét, a Nordmann-jegenyefenyő és a duglászfenyő a fűtött lakásban tartósabbak – magyarázza a szakértő.
A Botanikus Kert vezetője szerint arról, hogy az árusnál lévő fenyő mennyire friss, a legkönnyebben úgy tudunk meggyőződni, ha egy kicsit a földhöz ütögetjük az alját, a törzsét. A hetekkel ezelőtt kivágott luc erősen szórni fogja a tüskéit. A jegenye, a Nordmann- és a duglászfenyő esetében a leveleket érdemes megtapogatni, minél régebbi vágású, annál szárazabb. A frissen vágott fenyő vágásfelületén a gyanta is jól látszik.
Takács Attila azt is ajánlja, hogy akinek a fenyő illata is fontos, válasszon inkább friss lucot vagy a ritkább erdei-, illetve fekete fenyőt. Ezek ugyanakkor kevésbé felelnek meg a mai divatnak és nehezebb őket feldíszíteni. A kompromisszumra nyitottaknak pedig a duglász ajánlható.
Kapcsolódó cikkek
