Mi, az nlc és a Gyerekszoba.hu újságírói, videoriporterei és fotósai hónapokon át jártuk Magyarországot: tizenkét megyében és tizenöt településen fordultunk meg. Igyekeztünk minél több emberrel beszélni – legyen az civil, vagy velük foglalkozó, sorsukat kutató szakember.
Arra kerestük a választ, mennyire számít az, hogy egy gyermek hova születik – akár a világon, de főleg Magyarországon belül – mennyire határozza ez meg az életesélyeit.
Utóbbi alakulásában sok minden számít a családi adottságoktól kezdve a genetikán át a személyiségig, mégis… ha azonos faktorokat nézünk, akkor sem mindegy, hogy Borsodban, Győr-Moson-Sopron megyében vagy épp a fővárosi agglomerációban látja meg valaki a napvilágot.
Elkészült huszonnyolc szöveges, képi és videós tartalom, kilenc interaktív illusztráció. Az alábbiakban adatok szintjén mutattuk meg nektek, milyen különbségeket találtunk – ezúttal az anyagi lehetőségek terén. Ha pedig a mélyére ásnátok a dolgoknak, olvasgassátok az elkészült anyagokat a Gyermekesélyek aloldalon!
Szegénység
A KSH által közzétett ’jövedelmi szegénységi ráta’ alapján elmondható, hogy Magyarországon körülbelül egy és negyedmillió ember él szegénységben.
A 2009-es pénzügyi válság után a szegénységi arány jelentősen nőtt 2013-ig, azután elkezdett csökkenni. 2021-ben a COVID-járvány következtében visszatért a válság előtti szintre. 2022-ben a közeli háború és az infláció hatására újra emelkedni kezdett.
Ha a szegénységet az EU jövedelmi átlagához viszonyítjuk, akkor Magyarországon a népesség 75%-a számít szegénynek – csak Szerbiában és Romániában rosszabb a helyzet a mienknél – áll A jövedelmi szegénységi ráta az EU országaiban 2022-ben című KSH-jelentésben.
A szegénység mértéke nagyon eltérő az ország különböző régióiban. Észak-Magyarországon, az Észak-Alföldön vagy Dél-Dunántúlon vannak járások, ahol az ott élők 35-40%-a él szegénységben.
Illusztráció: Getty
Ami a foglalkoztatást és munkanélküliséget illeti, Magyarországon 2023-ban 4.603,7 ezer fő dolgozott, az aktív korú népesség 74,8%-a, a regisztrált munkanélküliek száma 199.600 fő volt, ami 4,2%-os munkanélküliségi rátát jelent. A foglalkoztatási mutató az elmúlt évtizedekben folyamatosan javult – 2020 óta 59%-ról 75%-ra nőtt.
A munkaerőpiac regionális eltérései azonban jelentősek; Szabolcsban 67, Tolna megyében 66% a foglalkoztatottság, miközben Győr-Sopronban az aktív korúak 81%-a dolgozik.
Munkalehetőségek
A foglalkoztatási lehetőségek között – iskolázatlan emberek esetében – nagy jelentősége van a közfoglalkoztatásnak, a közmunkások száma azonban az elmúlt három-négy évben nagyon lecsökkent. Sokan dolgoznak az építőiparban alkalmi- vagy feketemunkásként.
A feketegazdaság olyan lehetőséget teremtett a számukra, hogy abból jól meg tudtak élni. Itt az építőipar volt az, ami jelentősen fel tudta szívni ezeket az embereket. Napi 15-től felfelé kerestek (…), ami szerintem jó megélhetési lehetőséget biztosított a családok számára
(város, szociálpolitikus)
A javuló adatok mögött azonban sok a kompromisszum, ami a családi kapcsolatokat is megviseli.
„A településen a foglalkoztatottság alacsony, akik a településen dolgoznak, azok csak a közfoglalkoztatási rendszerben tudnak. Sokan inkább az ingázást vállalják. A férfiak a fővárosba járnak, természetesen feketemunkát végeznek, elsősorban segédmunkát az építőiparban, és sok esetben csak kéthetente jönnek haza a családjukhoz.” (Bátonyterenye, családgondozó)
Kapcsolódó cikkek
