Idén eddig 153 gyanús esetről érkezett bejelentés, 65 esetben pedig be is bizonyosodott, hogy ebben a fertőző, bakteriális betegségben szenved az érintett – mondta Dr. Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ járványügyi főosztályának osztályvezetője az RTL Reggeli műsorában. Magyarország eddig megúszta a szamárköhögés-járványt, de Európa több országában már rég volt ennyi fertőzött. A szakember szerint járványról továbbra sem beszélhetünk, szórványosan előforduló esetekről van szó.
Kép: Getty Images
A legnagyobb veszélynek az oltatlan csecsemők vannak kitéve, a szakember úgy fogalmazott, hogy azoknál a csecsemőknél, akik nincsenek beoltva, súlyos, akár oxigénhiányos állapotot idézhet elő a köhögőroham. A Semmelweis Egyetem egyik orvosa az RTL-nek elmondta, hogy ezek a köhögési rohamok akár légzésleálláshoz is vezethetnek a kisbabáknál. Sajnos az elmúlt időszakban két csecsemő is meghalt Magyarország két különböző pontján szamárköhögés és a kialakult szövődmények miatt.
A szamárköhögés vagy pertussis betegséget a Bordetella pertussis vagy a B. parapertussis baktérium okozza, és a csecsemőkre a legveszélyesebb. A kórokozót 1906-ban azonosították, és az 1940-es években fejlesztettek ellene először vakcinát.
Itthon a szamárköhögés elleni védőoltás 1954-es bevezetése előtt rendszeresen fordultak elő járványok, főként gyermekközösségekben, 1951-ben 25 ezer, 1953-ban 57 ezer megbetegedést és 378 halálesetet regisztrált a közegészségügyi-járványügyi szolgálat. A védőoltások bevezetésével fokozatosan megszűntek a járványok a gyermekek körében. Ugyanakkor a gyermekkori oltások nem biztosítanak életre szóló védettséget, így a felnőttek megbetegedhetnek, írja az ÁNTSZ.
A gyerekek az első szamárköhögés elleni védőoltást (DTPa-oltás vagy más néven di-per-te oltás) 2 hónaposan kapják meg, majd ezt további oltások erősítik meg, 2009-től 6.osztályban kapják meg a gyerekek az utolsót. Jelenleg a gyermekek 95 %-a oltott szamárköhögés ellen, az így kialakuló nyájimmunitás védi a fertőzéstől az idősebbeket, illetve az egészségi állapotuk miatt nem oltható személyeket.
Ugyanakkor az oltás nem véd élethosszig és a szamárköhögéses betegek megfertőzhetik azokat a kisbabákat is, akik még nem kapták az első oltásukat. Ezért különösen fontos lehet az oltás beadatása azoknak, akik sokat vannak csecsemők, gyerekek között, valamint akkor, ha újszülött érkezik a családba. Ha a csecsemő még az oltások nyújtotta védettség kialakulása előtt megfertőződik, a betegség életveszélyes lehet számára. Múlt héten Müller Cecília az országos tisztifőorvos azt javasolta, hogy a várandósság utolsó harmadában a nők kérjék az ismétlő oltást, ezzel a megszületendő babát is védik. A szamárköhögés elleni vakcina nem támogatott gyógyszer, így patikáktól függően 13 000-15 000 forint közötti az ára.
A szakértők azt is javasolják, hogy a szülés utáni első 6-8 hétben a szülők ne menjenek vendégségbe a babákkal, illetve kerüljék a zsúfolt helyeket is.
Miért lehet több most az esetszám?
A jelenlegi vakcina öt-hat évre ad védelmet. Korábban más típusú oltóanyagot használtak, ami ugyan hatékonyabb volt, de több volt a mellékhatása.
„A jelenleg alkalmazott vakcina már nem egyezik a szamárköhögés elleni védőoltás bevezetésekor alkalmazottal, hiszen akkor az egész világon teljes sejtes pertussis komponensű vakcinát használtak, vagyis az oltóanyagban benne volt az egész kórokozó elölt formában. Ez azonban kiváltott olyan oltási reakciókat – magas lázat, lázgörcsöt –, amik miatt módosításra került az oltóanyag. Az oltási reakciók mérséklése érdekében a kétezres ezredforduló idején megjelentek az úgynevezett sejtmentes vakcinák, amelyek csak azokat az antigéneket tartalmazzák, amelyek feltétlenül szükségesek a szamárköhögés elleni védelemhez. Ezek a vakcinák jóval kevesebb oltási reakciót okoznak, ám egy kicsit kevésbé hatékonyak” – írta a Telexnek Rósa Ágnes, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének alelnöke. „A három csecsemőkori oltás nagyon jó védelmet ad a betegség súlyos lefolyása ellen, de míg a teljes sejtes vakcina tizenöt-húsz évre jelentett védelmet, addig ez a sejtmentes védőoltás öt-hat évre. Azt is fontos megemlíteni, hogy a betegség átvészelése sem jár teljes védettséggel.”
A szakember azt is elmondta, hogy a felnőtt magyar lakosság mintegy 85 százaléka fogékony a fertőzésre, ezért szükséges a tizennyolc éves kor feletti korosztály tízévenkénti, a gyermekvállalást tervezők ötévenkénti újraoltása, valamint a várandósok oltása a harmadik trimeszterben, hogy a megszületett babák is védve legyenek életük első hat hónapjában, amíg a védőoltások a megfelelő immunitás kialakítják.
Tünetek, amelyekre figyelni kell
A betegség tünetei hét–tíz napos lappangási idő után általában enyhe légúti tünetekkel kezdődnek, jellemző az erősödő, főleg éjszaka jelentkező köhögés. A második hét végére a köhögés jellege változhat, egyre hosszabban tartó és erősebb, görcsös lesz, a köhögések végén hangos, elnyújtott belégzési húzás hallatszik, erről a szamárbőgésszerű hangról kapta a betegség a nevét. Ez a szakasz két-három hétig is eltarthat, majd fokozatosan csökken a rohamok száma.
„Oltatlan vagy hat hónapos kor alatti csecsemőt mindenképpen orvoshoz kell vinni, ha ilyen köhögést észlel a szülő. Nagyobb gyerekek esetében elhúzódó, a szokásos kezelésre nem javuló köhögés indokol orvosi vizsgálatot” – mondta Rósa Ágnes a Telexnek. A betegség egyébként általában antibiotikummal jól kezelhető, főleg nagyobb gyerekeknél és felnőtteknél, viszont komoly veszélyt jelenthet a csecsemőkre.
Kapcsolódó cikkek
