Kép: Getty Images
Kávézacc növényeknek – valóban jó ötlet?
A házi praktikák világában a kávézacc az utóbbi évek egyik sztárja lett. Nem véletlenül: sötét, földszerű állaga és összetétele alapján ideális tápanyagnak gondolnánk. A növények fejlődéséhez elengedhetetlen nitrogén, foszfor és kálium mind megtalálható benne, ráadásul kisebb mennyiségben olyan mikroelemeket is tartalmaz, mint a vas, cink, magnézium, kalcium vagy a bór.
Mindez különösen csábító annak fényében, hogy világszerte naponta mintegy 2,2 milliárd csésze kávé fogy, és csak Magyarországon évente több mint 14 ezer tonna kávézacc keletkezik. Adott tehát egy hatalmas mennyiségű, könnyen hozzáférhető „alapanyag”, amelyről sokan feltételezik, hogy kiváló szerves trágya lehet.
Csakhogy a lelkes tanácsokkal szemben a szakmai vizsgálatok arra figyelmeztetnek: ha a kávézaccot komposztálás nélkül, közvetlenül a növények alá juttatjuk, az nem serkenti, hanem inkább visszaveti a növekedést, hívja fel a figyelmet a Hvg.
Mi van a kávézaccban?
Valóban igaz, hogy a kávézacc körülbelül 2% nitrogént tartalmaz, ami a növekedés egyik legfontosabb motorja. Emellett jelen van benne foszfor a gyökérképződéshez, valamint kálium a megfelelő vízháztartás és termésképzés támogatására.
A gond azonban az, hogy ezek az elemek nem olyan formában és nem olyan arányban találhatók meg benne, amelyet a növények azonnal hasznosítani tudnának. A nitrogén például szerves kötésben van jelen. Ahhoz, hogy a gyökerek felvehessék, a talaj mikroorganizmusainak először le kell bontaniuk és át kell alakítaniuk – ezt nevezzük humifikációs folyamatnak.
Itt jön a probléma: a lebontó baktériumoknak is nitrogénre van szükségük a működéshez. Amikor friss kávézacc kerül a talajba, a mikrobák a környezetükből – vagyis a talajból – vonják el az elérhető nitrogént. Ez az úgynevezett pentozán hatás, amelynek eredményeként a növények átmenetileg tápanyaghiányos állapotba kerülhetnek. Vagyis miközben trágyázni szeretnénk, valójában „kiéheztetjük” őket.
Egy egyetemi vizsgálat során brokkoli, póréhagyma, retek, viola és napraforgó fejlődését figyelték meg kávézaccal kezelt talajban. Bár a zacc kezdetben javította a talaj vízmegtartó képességét, hosszabb távon mind az öt növényfaj növekedését gátolta.
Savanyítja a talajt? Nem úgy, ahogy gondolnád
Sokan azért kevernek kávézaccot a földbe, mert úgy tudják, savanyítja a talajt, így ideális lehet savanyú közeget kedvelő növények – például hortenzia vagy kék áfonya – számára.
Valóban, a lefőzött kávé ital savas kémhatású. A visszamaradt zacc pH-ja azonban már jóval közelebb áll a semlegeshez, jellemzően 6,5–6,8 közötti értéket mutat. Ez azt jelenti, hogy még nagyobb mennyiségben sem képes érdemben befolyásolni a virágföld kémhatását. Ráadásul, ha a zaccot a talaj felszínére halmozzuk, könnyen penészedhet, kedvezhet a kórokozó gombáknak, sőt apró szemcséi miatt tömör, víz- és légzáró réteget képezhet. Ez a gyökerek levegőellátását is rontja.
Így lesz mégis kincs a kávézaccból
A jó hír: nem kell lemondanod róla, csak máshogy kell használnod. A kávézacc valódi értéke a komposztban mutatkozik meg.
Komposztálás során a szerves anyag átalakul, a mikroorganizmusok lebontják, és a tápanyagok a növények számára felvehető formába kerülnek. A kávézacc kedvező, nagyjából 20:1 arányú szén–nitrogén összetétele jól illeszkedik a komposztálási folyamathoz. Emellett növeli a komposzthalom hőmérsékletét, ami segíthet csökkenteni a gyommagvak és kórokozók túlélési esélyeit.
A komposztba kevert zacc fokozza a mikrobiális aktivitást, vonzza a trágyagilisztákat, és hozzájárul a morzsalékos, jó szerkezetű humusz kialakulásához. Az érlelési folyamat végén így levegősebb, jobb vízmegtartó képességű komposztot kapunk. A megfelelő arányokra azonban figyelni kell: általános szabályként a barna (például száraz lomb, ágdarálék, szalma) és a zöld anyagokat (konyhai zöldség- és gyümölcsmaradék, friss nyesedék, tojáshéj) körülbelül 3:1 arányban érdemes rétegezni. A kávézacc a zöld összetevők közé sorolható.
Összességében tehát a kávézacc növényeknek nem közvetlen trágyaként, hanem komposztálva jelent valódi segítséget. Ha így használod, nemcsak a hulladékot csökkented, hanem a kerted talaját is fenntartható módon javítod.
Kapcsolódó cikkek
