Shelby Stewart kamaszkorában átesett egy rákos megbetegedésen. Az orvosok akkor azt mondták neki, hogy soha nem lehet gyereke és valószínűleg már a húszas éveiben ár fog esni a menopauzán. Shelby ekkor még csak 19 éves volt, örült, hogy meggyógyult, nem sokat törődött azzal, hogyan lesz gyereke.
Később, amikor férjhez ment Chase-hez, családot szerettek volna alapítani. Nem esett teherbe természetesen úton, első gyermeke mesterséges úton, a második próbálkozásra megfogant. Akkor úgy érezte, ez maga a csoda, hiszen azt mondták neki, nem lehet gyerekek és fiatal korában már a menopauzába lép. Shelby ekkor 27 éves volt és a menopauzának nem volt semmilyen jele. Mégis ettől való félelmében úgy döntött, szeretne még egy kisbabát, ezért ismét próbálkozni kezdtek. Több veszteség után két embrió maradt meg, egy fiú és egy lány.
Egy ultrahang- vizsgálat azonban azt mutatta, hogy nem két, hanem három babát várnak. Három tökéletes magzatot mutattak a felvételek. A pár boldog volt, de aggódtak is, hogy négy gyerekük lesz. „Hogy fogom ezt végigcsinálni?! Felmentem a netre, és láttam képeket hármas ikres pocakokról, koraszülöttekről, és teljesen letaglózott. Még egy babát szerettünk volna, és most hármat kaptunk” – mesélte az anya a People-nak.
Miután kiderült, hogy két lányt és egy fiút várnak, azt gondolták (az orvosok is), hogy a lányok egypetéjű ikrek. A babák a 35. héten császármetszéssel születtek és azonnal látható volt, hogy a lányok nem hasonlítanak egymásra vagy legalábbis nem annyira, ahogy egypetéjű ikreknél szokás. Hosszas kálvária után, DNS-teszt elvégzése és több orvos, genetikus felkeresése után kiderült, hogy valóban két embriót ültettek be az anyába, egy lányt és egy fiút, de minden valószínűség szerint Shelby ekkor már terhes volt, természetes úton egy kislánnyal.
“Egy szobában alszanak, és jó éjt puszit adnak egymásnak. Veszekednek ugyan, de hát kétévesek”– mesélte az anya. “Nem is jöhettek volna máshogyan, nekik egyszerre, együtt kellett jönniük.” Legidősebb gyerekük, Bennett soha nem volt féltékeny a kicsikre, nagyon jó testvér. „Amikor a hármasikrekkel hazajöttünk a kórházból, ő a kicsikéinek nevezte őket. Soha nem igazán féltékeny, és mindig részt akar venni minden velük kapcsolatos teendőben.”
Kapcsolódó cikkek
