Család

Mi a különbség a minőségmegőrzési idő és fogyaszthatósági idő között?

Melyik mit jelent?
2024. Szeptember 18.

A Maradék nélkül, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az élelmiszerpazarlás csökkentését célzó programja nemrégiben frissítette lejárati útmutatóját, aminek kapcsán egy új bejegyzésükben azzal foglalkoztak, hogy mit jelentenek az élelmiszereken található lejárati dátumjelölések – a fogyaszthatósági idő és a minőségmegőrzési idő.

(Kép forrása: Getty Images)

(Kép forrása: Getty Images)

„A fogyaszthatósági idő a romlékony áruk (például joghurt, lágysajtok) jelölésére szolgál, amelyeknél a lejárat után komoly egészségügyi kockázattal kell számolni. Ezekkel nem szabad kísérletezni, inkább dobjuk ki. Ha közeledik a lejárat, akkor pedig minél előbb használjuk fel” – hívták fel rá a figyelmet.

A minőségmegőrzési idővel kapcsolatosan azt írják a posztban, hogy ez viszont a tartós termékeken szerepel, mint például a konzervek, a száraztészták, a csokoládék. Így a lejáratuk nem feltétlenül jelenti azt, hogy az élelmiszert ki kell dobni. „Ha bontatlan, sértetlen csomagolásban, a gyártó ajánlásának megfelelően tároltuk és kibontás után a normál termékhez képest nem tapasztalunk számottevő elváltozást (íz, szín, szag, állag), a lejárt minőségmegőrzési idejű termék akár még hetekkel, hónapokkal a lejárati idő után is elfogyasztható” – írják a bejegyzésben.

Hogy melyik tartós terméket még meddig lehet felhasználni, arról a frissített lejárati útmutatóban írnak.