(Kép forrása: Getty Images)
A globális felmelegedés hatására néhány évtized alatt 100-ról 70 nap alá csökkent Magyarországon a fagyos napok átlagos éves száma. A megfigyelt változások mögött statisztikailag is kimutathatóan az ember által okozott klímaváltozás áll: a természetes tényezők önmagukban nem magyarázzák a melegedés ezen következményét – írja közleményében a Másfélfok.
Bár a tél továbbra is a leginkább változékony évszakunk – így időről időre előfordulhatnak hideg- és melegrekordok egyaránt –, az elmúlt 10-15 évben látványos eltolódás figyelhető meg: jóval több melegrekord dőlt meg télen is, mint hideg.
A havazáshoz két fő alapfeltétel szükséges: csapadék és elég alacsony hőmérséklet. Ugyan az elmúlt 40-50 évben Magyarország téli csapadékösszege valamelyest nőtt a közlemény szerint, a gyorsuló melegedés – a felszín mellett a hóképződés szempontjából fontos magasabb légrétegekben is – ennél erősebb hatást gyakorol a hazai hóesésekre. Ezek következtében összességében csökkent hazánkban a hó formájában hulló csapadék mennyisége.
Európában hasonló a helyzet
Hasonló a kép Európa nagy részén: az 1991-2020-as és az 1961-1990-es klímaátlagok összehasonlítása alapján a kontinens túlnyomó részén visszaesett az átlagos téli hóesés. Magyarországon ez évente átlagosan mintegy 10 cm-es csökkenést jelent. A magasabb hegyvidéki térségekben – az Alpokban és a Kárpátokban – még nagyobb volt a visszaesés, átlagosan 30-50 cm telente. A téli hóesés növekedése csupán a kontinens legészakibb vidékein, Finnországban, Svédországban, illetve Norvégia csapadékos fjordvidékein figyelhető meg.
A közlemény hangsúlyozza, hogy a havazás jóval változékonyabb, mint akár a hőmérséklet, akár az eső, mert térben és időben is rendkívül ingadozó, ami Magyarországon hatványozottan igaz a medencehatás miatt, mert gyakran fordulnak elő eltérő hőmérsékletű légrétegek a magasban, amelyek könnyen „szétválasztják” a csapadék halmazállapotait. Ahogy írják, összességében az évtizedek természetes változékonyságát is figyelembe véve, jól kimutatható a hazai havazások számának szignifikáns csökkenése.
Mikor volt valóban fehér a karácsony itthon?
A kutatás eredményei szerint 1971 óta országos léptékben az alábbi években beszélhetünk valóban fehér karácsonyról: 1977, 1981, 1984, 1991, 1995, 1996, 1998, 1999, 2001 és 2010. Egymást követő években ritkán volt országosan fehér a karácsony – utoljára leginkább az 1990-es években jelentkezett sorozatos karácsonyi hó. 2010 óta pedig legtöbbször szürke, hómentes ünnepek ismétlődnek: ilyen volt 2013, 2014, 2015, 2017, 2019, 2020 és 2022 is.
Az adatokból látszik az is, hogy:
- az elmúlt 10 évben az ország nagy részén mindössze 1-3 alkalommal volt fehér a karácsony
- a Fertő-tó környékén és a Délkelet-Alföldön pedig gyakorlatilag 2015 óta egyáltalán nem volt havas a karácsonyi ünnep
- 1990 körül (1985-1994) csak a Budapest-Szeged-Pécs háromszög térsége maradt ki a fehér karácsonyokból
- a legtöbb fehér karácsony 2000 körül (1995 és 2004 között) jelentkezett, és ebben az időszakban Budapesten tízből hat ünnep is havas volt
Mi várható a jövőben?
A kutatók vizsgálták, hogy mi várható a jövőben – két lehetséges forgatókönyvet vizsgáltak. Az optimista feltételezés az, hogy a párizsi klímacélok teljesülése esetén a globális felmelegedés az ipari forradalomhoz képest 2100-ban nem haladja meg a 2 °C-ot, a pesszimista változat pedig az, amely szerint az üvegházgáz-kibocsátások jelenlegi trendje folytatódik a 21. század végéig.
A legújabb modellszimulációk alapján a század közepéig hazánk térségében a téli hóesés további 10-20 cm-rel csökkenhet a jelenlegi klímaátlaghoz képest. Az optimista forgatókönyv szerint a század végére ez a visszaesés 20 cm-re erősödhet. A pesszimista változat szerint ez azonban jóval drasztikusabb: ez 30-50 cm-es csökkenést jelez, amely a legtöbb évben a hazai téli havazás eltűnését jelentené.
A közlemény szerint tehát ha azt szeretnénk, hogy legyen még hó karácsonykor, vagy legalább a hazai hegyeinkben, akkor a kibocsátások mérséklése elengedhetetlen, amihez döntéshozói, vállalati és társadalmi szinten is változásokra van szükség, írják.
Kapcsolódó cikkek
