Fotó: Getty Images
„A nagyszülői kapcsolattartás egy teljesen természetes, a gyermek érdekét szolgáló együttlét” – mondja szakértőnk, dr. Fori Hajnal ügyvéd, mediátor. Optimális esetben nem is ütközik akadályba, hogy a gyermek időről időre a nagyszüleivel töltse a szabadidejét. Az élet azonban produkálhat az optimálistól eltérő helyzeteket is. Szakértőnk szerint a nagyszülői kapcsolattartás megállapítására jellemzően akkor szokott felmerülni az igény, ha a külön élő szülő családja nincs jó viszonyban a másik, a gyermekkel életvitelszerűen együtt élő szülővel. De az is meglehet, hogy a gyermeket elsődlegesen gondozó szülő a saját szüleivel nem ápol jó viszonyt, ám ők igényt tartanának rá, hogy találkozzanak az unokájukkal, unokáikkal.
Ki jogosult rá?
„A gyermek és a különböző, szülőkön kívüli személyek kapcsolattartására vonatkozóan a Polgári Törvénykönyv családjogi része tartalmaz szabályokat – mondja dr. Fori Hajnal – A jogszabály szerint a kapcsolattartásra a nagyszülő és a testvér jogosult. Ha a szülő és a nagyszülő nem él, a kapcsolattartásban tartósan akadályozva van vagy a kapcsolattartási jogát önhibájából nem gyakorolja, akkor a gyermek szülőjének testvére és a szülő házastársa is jogosult. Ezen kívül ha a gyermek hosszabb ideig a háztartásában nevelkedett, kérelemre feljogosítható a volt mostohaszülő, nevelőszülő, gyám, és az is, akinek a gyermekre vonatkozó apasági vélelmét a bíróság megdöntötte. Azaz elég tág azon személyek köre, akik akár hatóságilag kikényszeríthető módon is jogosultak a gyermekkel történő kapcsolattartásra.”
A gyermek érdeke természetesen azt kívánja, ha a gyermek és nagyszülei, illetve közelebbi rokonai között ne kényszerű módon, végrehajtható okiratokat lobogtatva folyjon a kapcsolattartás, hanem egymás, és főleg a gyermek érdekeinek, érzéseinek tiszteletben tartásával, szeretetben – vagy ha ez hiányzik is, legalább udvarias, korrekt viszonyban – zajlik. De mire terjedhet ki a kapcsolattartás joga, ha mégis a gyámhatóságnak kell döntenie róla?
Akár több napra is szólhat
Annak a személynek, aki a jogszabály szerint jogosult lehet a kapcsolattartásra, a gyermek lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatósághoz kell fordulnia a kérelmével. Jó tudni azt is, hogy ha a gyermek egyik szülőjével is szabályozott időben tart kapcsolatot, a többi rokonnal valószínűleg ritkább találkozásokra lesz módja.
„A kapcsolattartási idő alatt a kapcsolattartó találkozhat a gyermekkel, magával viheti saját otthonába vagy külső helyszínre, például játszóházba, játszótérre, de rendszeresített időben telefonon vagy másképpen is beszélhet a gyermekkel” – teszi hozzá ügyvéd, mediátor szakértőnk. – „Sőt, ha a gyámhatóság úgy dönt, több napra is elviheti, akár az iskolai szünetekben, és ha nincs ezzel ellentétes határozat, külföldre is elutazhat vele.”
Dr. Fori Hajnal arra is felhívja a figyelmet, hogy a határozatban rendelkezni kell a gyermek átvételének és átadásának pontos helyéről. Ezt az érintetteknek mindenképp érdemes betartaniuk, mert ha a kapcsolattartás végrehajtása nem megfelelő, ez ellen kifogással lehet élni.
Kapcsolódó cikkek
