Család

„Nem kell költened albérletre, viszont a mentális egészségeddel fizetsz” – A növekvő bérleti díjak miatt egyre többen laknak a szüleikkel

Kilenc év alatt megduplázódtak az albérleti díjak Magyarországon, ami azt eredményezte, hogy egyre többen kénytelenek a szüleikkel egy fedél alatt lakni - írja az nlc cikke.
2024. Március 16.
mamahotel
Fotó: Getty

Az utóbbi években hihetetlen mértékű volt a drágulás az ingatlanpiacon, és úgy tűnik, hogy az idei évben sem számíthatunk kecsegtető számokra. Az albérleti díjak megfizetése sokszor még egy főállású munkával rendelkező felnőttnek is komoly kihívást jelent, nem beszélve azokról a fiatalokról, akik valamelyik nagyvárosban szeretnének továbbtanulni.

De mi történik azokkal a fiatal felnőttekkel, akik éppen befejezték az egyetemet, és szeretnék elkezdeni az „új” életüket? A helyzet az, hogy folyamatosan növekvő árak miatt sok fiatal számolt be arról, miszerint inkább meg sem próbálnak elköltözni szüleiktől, hiszen ez az egyetlen módja annak, hogy némi pénzt spóroljanak, és elinduljanak azon a bizonyos úton. Persze az érthető okok mellett, mindez azt eredményezi, hogy jelenleg a 20-as éveikben lévő fiataloknál kitolódik az a korhatár, amikor költözésre kerülne a sor, a szakértők szerint azonban ennek hosszú távon komoly következményei lehetnek.

Megduplázódtak az árak kilenc év alatt

Februárban az átlagos albérleti díj átlépte a 250 ezres lélektani határt a fővárosban: a bérbeadók 251 ezer forintért kínálták kiadó lakásukat – derül ki a Rentingo.com elemzéséből. Egy év alatt 19 százalékkal drágult a lakásbérlés, és más szempontból is mérföldkőhöz ért az albérletpiac:a 2015-ös szinthez képest februárban megduplázódtak az országos bérleti díjak

– idézte az ingatlan.com közleménye Balogh Lászlót, a portál vezető gazdasági szakértőjét. Igaz, Budapesten valamivel kisebb ütemű volt a drágulás – mert eleve magasabb szintről indultak felfelé a díjak –, a fővárosban a 2015-höz képest 90 százalékkal kerülnek többe az albérletek, de ez is óriási áremelkedés.

A helyzet vidéken sem lett jobb, sőt… Az Otthon Centrum adatai alapján a százezer főnél népesebb városokban 30 százalékkal nőttek az árak egy év alatt. Ez azt jelenti, hogy jelenleg az átlagos bérleti díj 168 ezer forintra tehető. Szinte hihetetlen, de a magyar ingatlanpiacot egy elég érdekes helyzet uralja, ugyanis lassan már Budapesten is elérhetőbb egy saját lakás, mint egy vidéki nagyvárosban, ha azt nézzük, hogy az ingatlanárak hogyan aránylanak a környékbeli bérekhez, illetve az azok alapján megfizethető lakáshitelekhez – írja a Pénzcentrum. Ebben a tekintetben például Debrecen sokkal rosszabb helyzetben van, mint Budapest. 

Nemzetközi összehasonlításban sem derűsebb a kép: Budapest továbbra is a legdrágább európai város az albérlők számára. Az Economist számításai alapján 35 európai nagyváros közül a magyar fővárosban tapasztalható a legnagyobb különbség az átlagos lakásárak és az átlagos keresetek között. 

Egyre többen laknak a szüleikkel a megélhetés érdekében

Az egyre elkeserítőbb helyzet miatt Magyarországon a középkorúak fele úgy látja, hogy semmi esélyük nincsen arra, hogy valaha is saját ingatlant vásároljanak, ez a kilátástalanság pedig a 20-as éveikben lévő fiatalokat is átjárja. Nemcsak, hogy nem tudnak saját lakást venni, de még az albérletek kifizetése is komoly problémát jelent. Ez azt eredményezte, hogy egyre többen maradnak a szüleikkel, hogy ez idő alatt is spóroljanak, de akadnak olyanok is, akik ugyan már elköltöztek, viszont úgy döntöttek, hogy mégiscsak hazabútoroznak. Ennek köszönhetően pedig jóval később repülnek ki a családi fészekből a fiatalok.

Fotó: Getty

Fotó: Getty

Az Eurostat adatai szerint Magyarországon a fiatalok átlagosan 27,1 évesen költöznek el végleg a szülői házból. A kutatás alapján nemek között is megoszlanak ezek az eredmények, ugyanis a nők átlagosan hamarabb, azaz 25 évesen költöznek el otthonról, míg a férfiak két évvel később, azaz 27 évesen. Ezeknek a számoknak a növekedése azonban nemcsak itthon és az Európai Unióban érzékelhető. Az Egyesült Királyságban például a 20 és 34 év közöttiek 28 százaléka még a szüleivel él, de az amerikai népszámlálási adatok is azt mutatják, hogy a 18 és 29 évesek közel fele még mindig otthon lakik. Ebben persze nemcsak az egekbe szökött lakásárak játszanak közre, hanem a koronavírus időszaka is, hiszen ebben az időben többen kénytelenek voltak visszatérni a gyökereikhez. 

De hogyan élik meg mindezt azok, akik még kénytelenek otthon lakni? 

Szokták mondani, hogy az éremnek mindig két oldala van, és milyen igaz. Persze könnyű lenne pusztán a statisztikák alapján következtetéseket levonni, de vajon hogyan éreznek azok a magyar fiatalok, akik még mindig kénytelenek a szüleikkel lakni? 

Vivi ugyan korábban már lakott egyedül, ráadásul az egyetem után szinte rögtön ki is költözött az Egyesült Királyság fővárosába, Londonba. Elmondása alapján ez az időszak nagyon sokat segített abban, hogy megtapasztalja az önálló és független élet velejáróit. Ennek ellenére kénytelen volt hazaköltözni, jelenleg pedig a szüleivel lakik, hogy némi pénzt spóroljon. Az általa elhangzottak pedig alátámasztják azt, miszerint nagyon nehéz lavírozni az otthon betöltött „gyermeki pozíció” és a felnőtt lét között. 

„Annyira drágák az albérletek, hogy nincs kedvem elköltözni otthonról. Inkább gyűjtögetek, mivel úgy vagyok vele, hogy inkább legyen saját lakásom, és azt a pénzt, amit egyébként az albérletre szánnék, inkább élményekre költöm. Így, hogy otthon lakom, tök sok helyre el tudok jutni. Persze az egy dolog, hogy nem költesz albérletre, viszont ebben az esetben egy kicsit a mentális egészségeddel fizetsz” – meséli Vivi az nlc-nek. 

Hozzátette azt is, miszerint ő is úgy érzi, mintha visszalépett volna az életben, és újra gyerek pozícióba került volna. Már rég nem vagy gyerek, de a szüleid alapvetően gyerekként fognak kezelni, amiből nem tudsz kilépni. Ennek ellenére soha nem kellett jelentést tennem arról, hogy éppen hova megyek – mondta, majd így folytatta: – Ha már egyszer elköltözöm, akkor nem szeretnék lakótársakkal lakni, de a jelenlegi helyzet egyszerűen katasztrófa, főleg az anyagi szituációkat tekintve.” 

További érintettek véleményét olvashatod a CIKK FOLYTATÁSÁRA kattintva.