Család

Szamárköhögés: jelentős járványra figyelmeztet a Semmelweis Egyetem

Minden korosztályban nőttek az esetszámok, de a legnagyobb növekedés az 1 év alatti csecsemők, a 40–49 éves felnőttek és a 60 évnél idősebbek körében volt megfigyelhető.
2024. November 23.
baba sír

Kép: Getty Images

Jelentős szamárköhögés-járvány zajlik Magyarországon – írják a legfrissebb adatok alapján a Semmelweis Egyetem kutatói.

Minden korosztályban nőttek az esetszámok, de a legnagyobb növekedés az 1 év alatti csecsemők, a 40–49 éves felnőttek és a 60 évnél idősebbek körében volt megfigyelhető, a 6 hónaposnál fiatalabb csecsemők vannak a legnagyobb veszélynek kitéve. Több mint egy éve megfigyelhető a szamárköhögéses esetszámok növekedése Magyarországon. A pandémia alatt minimális volt a megbetegedések száma, a korlátozások gátolták a terjedést. Ezután viszont nőni kezdtek a számok, 2023-ban már több mint 25 ezer esetet jelentettek. 2024 elején az esetszám-emelkedés még jobban felgyorsult, Magyarországon a legtöbb megbetegedés a csecsemők körében fordult elő.

A szamárköhögés tünetei

A szamárköhögés a tüdőt és a légutakat érintő betegség, védőoltással megelőzhető, és nagyon könnyen terjed.

A tünetek általában 7-10 nappal (legfeljebb 21 nappal) a fertőzés után jelentkeznek.

  • Kezdetben a tünetek hasonlítanak egy átlagos légúti fertőzésre (tüsszögés, nátha, hőemelkedés és enyhe köhögés – hurutos szakasz).
  • Két héten belül a köhögés súlyosabbá válik (köhögési rohamok szakasza): hullámokban jelentkező, öt vagy több szaggatott köhögéssel járó roham jellemzi egyetlen kilégzés alatt, amely epizódok ismétlődnek. A köhögési rohamokat – a hosszú kilégzés miatt kialakuló oxigénhiány által kikényszerített, – jellegzetes károgásra emlékeztető, vagy magas hangú, „húzó” belégzési hang követi. Ezek a köhögési epizódok gyakran sűrű, tiszta nyák távozásával végződnek, amelyet gyakran a tapadó nyák előidézte reflexes öklendezés, hányás követ. Kezdetben éjszaka jelentkeznek a köhögési rohamok, majd nappal is gyakoribbá válnak, és egy-két hónapig ismétlődhetnek.
  • Kisgyermekeknél, valamint korábban védőoltásban részesült személyeknél előfordulhat, hogy a tipikus „szamárköhögéses” köhögés soha nem alakul ki. Csecsemőknél viszont a köhögési rohamokat rövid, életveszélyes időszakok követhetik, amikor a légzés leáll (apnoe).
  • Ezt az időszakot követően a köhögési rohamok ritkábbá válnak, kevésbé súlyosak lesznek, és a beteg állapota fokozatosan javul (oldódási, vagy lábadozási szakasz – ez a szakasz akár három hónapig is eltarthat).

A régebben oltott serdülők, felnőttek vagy részben beoltott gyermekek általában enyhébb vagy némileg eltérő tünetekkel betegedhetnek meg.

A szamárköhögés legsúlyosabb szövődményei a csecsemőknél jelentkeznek. Különösen súlyos lehet a szamárköhögés a nem oltott csecsemőknél vagy olyan csecsemőknél, akiknek az édesanyja nem volt beoltva.

A szövődmények közé tartozik a tüdőgyulladás, a tüdőlégtelenség (atelektázia – a tüdő egy része elveszti levegőtartalmát és összeesik), középfülgyulladás, görcsrohamok, eszméletvesztés, kiszáradás, fogyás, enkefalopátia (az agy megbetegedése), sérv, de akár a légzésleállás (apnoe) és a halál is.

A halálesetek leggyakrabban a fiatal csecsemőknél fordulnak elő, akik tüdőgyulladás vagy agyi oxigénhiány miatt halnak meg. Európában minden évben regisztrálnak haláleseteket, amelyek legtöbbször olyan csecsemők között fordulnak elő, akik túl fiatalok voltak ahhoz, hogy az alapvédettséghez szükséges összes oltást megkapják.

A szamárköhögés a köhögésekor keletkező, levegőben terjedő nyálkacseppek útján terjed. A fertőzést nem csak a súlyos beteg, hanem olyan személy is terjesztheti, akinél a betegségnek csak enyhe formája jelentkezik, vagy akinél egyáltalán nincsenek tünetek. Gyakran előfordul, hogy a baktériumot hordozó idősebb testvérek, rokonok, szülők, nagyszülők – tudtukon kívül is – hazaviszik a kórokozót, és megfertőzik a háztartásban élő csecsemőt.

A szamárköhögés megelőzésének legfontosabb módja a teljes immunizáció. A szamárköhögés elleni védőoltást általában a diftéria- és tetanuszoltással együtt adják be (gyakran a gyermekbénulás, Haemophilus Influenzae B és hepatitis B elleni védőoltással is kombinálva).

Magyarországon a három adagból álló alapimmunizáló oltási sorozatot 2, 3 és 4 hónapos korban adják be. A negyedik adagot 18 hónaposan, az ötödik adagot 6 éves korban ajánlott beadni. 11 évesen (6. osztály), iskolai kampányoltások keretében még egy emlékeztető oltást kapnak a magyar gyermekek.

Egyes EU/EGT-országokban a terhesség alatt a nők számára emlékeztető oltást ajánlanak, amely a megszületett csecsemőt is védi ideiglenesen. Az NNGYK 2024. júliusi ajánlásában felhívja a lakosság figyelmét, hogy „a csecsemővel egy háztartásban élő családtagok és a csecsemő gondozásában résztvevők számára is javasolt a védőoltás.”