Család

Nem ugyanazt az ellátást kapja gazdag és szegény?! – Még mindig hisznek a hálapénzben a szülésre készülők

A jogszabályi reformok ellenére sem kapja meg mindenki ugyanazt a színvonalú ellátást a szülészetben. A Corvinus egyetem kutatása szerint pedig továbbra is sok mindent meghatároznak az anyagi tényezők.
2025. Június 11.
kismama vajúdás

(Kép forrása: Getty Images)

A magyarországi szüléssel való elégedettséget, benne különösen a hálapénz szerepét vizsgálták társadalmi és demográfiai tényezők szerint a Budapesti Corvinus Egyetem kutatói, Udvari Orsolya és Szalma Ivett, akik 2024 februárja és áprilisa között, több mint 1500 ember megkérdezésével készítették el kutatásukat.

A frissen publikált tanulmányból kiderül, hogy a magyar szülők az anyagi tényezőket tartják a legfontosabbnak ahhoz, hogy elégedettek legyenek a gyermekük születésekor nyújtott szülészeti ellátással.

A válaszadók többsége, csaknem 78%-a úgy véli, hogy választott orvos esetében jobb ellátásban részesülnek, 72%-uk a hálapénzt jobb ellátáshoz vezető tényezőnek tartja, 68% pedig úgy látja, hogy a jobb anyagi helyzetben lévő személyek magasabb minőségű ellátást kapnak. Emellett a kórházi rendszer megfelelő ismerete, a hatékony kommunikáció, és a hozzátartozók jelenléte is elősegíti a jobb ellátást a megkérdezettek szerint. Az ellátás minőségét legkevésbé befolyásoló tényezőnek – meglepő módon – az etnikai hátteret tartják.

A magasabb iskolai végzettségűek, a pénzügyi nehézségekkel küzdők, illetve azok, akik a 2020-as egészségügyi jogszabályváltozás után szültek lényegesen elégedetlenebbek voltak ellátásukkal. 

Az eredmények rámutatnak arra, hogy a méltányos szülészeti ellátáshoz való hozzáférés terén továbbra is tartós egyenlőtlenségek állnak fenn, ezen sürgősen javítani kell. Célzott kampányokat és központi tájékoztatást szükséges indítani arról, hogy mindenkit ugyanaz a hozzáférés és ellátás illet meg anyagi helyzetétől függetlenül – különösen mivel a válaszadók a jogszabályi reformok ellenére a hálapénzt továbbra is hasznosnak ítélik” – hangsúlyozta Udvari Orsolya, a Budapesti Corvinus Egyetem szociológia doktori programjának PhD-hallgatója, a tanulmány első szerzője.

Fotó: Budapesti Corvinus Egyetem

Fotó: Budapesti Corvinus Egyetem