Az Illinois-ban élő, kétgyermekes édesapának, Jay Skibbensnek rossz érzései voltak két kisfiával és addigi életével, párjával kapcsolatban, ezért úgy döntött, második gyermeke születése után DNS-tesztet készíttet. A hivatalos eredmények igazolták a félelmét: nem ő a gyerekek biológiai apja. „Teljesen összetörtem” – mondta el a 37 éves férfi a Newsweek-nek. „Darabokra hullott bennem mindaz, amit addig gondoltam. Tényleg elgondolkodtam azon, hogy vajon egyáltalán apának számítok-e még.”
Illusztráció: Getty
Az első reakciója a düh volt a gyermekek édesanyja felé. Mint meséli, egy teljes éven keresztül ebben a feszültségben éltek, miközben a fiúk még mindig kicsik voltak, és nem értették, mi történik a háttérben.
A férfi helyzetét nehezítette, hogy ő maga sem ismerte saját biológiai apját. Ez azonban – bármilyen különös – közel hozta a fiúkhoz. „Nincs mintám arra, mit jelent apának lenni. Ez most már mindhármunkat érinti, mert nálunk semmi sincs kőbe vésve, de így legalább mindenről lehet beszélni.”
Idővel ráébredt: a harag elsősorban őt emészti fel. „Dühös voltam, mert olyan helyzetbe hoztam magam, hogy ez megtörténhetett – vallotta be – aztán megtanultam, hogyan érezzem jól magam attól függetlenül, hogy mások mit tesznek.”
Ma, közel tíz évvel később Jay a fiaival él – már elmúltak tízévesek. Őszintén beszél velük a múltról, de csak akkor mondta el nekik az igazságot, amikor már elég érettek voltak hozzá, és az édesanyjuk is készen állt a kérdéseikre. „Szó szerint üres lappal indultam – fogalmazott. – Ez a legnagyobb szabadság, ugyanakkor azt is jelenti, hogy minden egyes lépésnél magamnak kell eldöntenem, amit teszek, és az elég jó-e.”
Az elmúlt években tapasztalataiból erőt kovácsolt – esetéről az nlc cikke is beszámolt. Történetét az Instagramon is megosztotta, ahol a DNS-teszt utáni tanulságokat egy rövid videóban foglalta össze. A kisfilm eddig közel 900 ezer emberhez jutott el, és rengeteg támogató hozzászólást váltott ki. Így Jay ma már életvezetési tanácsadóként más szülőknek segít feldolgozni a nehéz élethelyzeteket.
Becslések szerint egyébként a gyermekek túlnyomó többségének (mintegy 95%-ának) az a biológiai apja, akit a környezete annak hisz, de vannak tanulmányok, amelyek az úgynevezett paternitási tévedés arányát ennél jóval magasabbra, akár 10-15%-ra teszik. Egy részük sosem derül ki.
Kapcsolódó cikkek
