Magyarországon hét internetezőből hat használ legalább hetente közösségi oldalakat – olvashatjuk az NRC piackutató oldalán, a koronavírus időszak kényszer-digitalizációjával pedig rengetegen fedezték fel az internet világát. Az NRC pandémia index felmérésének egyik legizgalmasabb mutatója szerint a baby boomer, vagyis az 1946 és 1964 között született korosztály tagjai körében várhatóan növekedni fog az internetes felhasználók száma. De mit csinálnak a nagyik a neten?
Az idősebb korosztály tagjai elsősorban a rokoni és ismerősi kapcsolattartás miatt használják a világhálót, és gyakran itt keresnek válaszokat egészségügyi problémáikra is – mutat rá Klausz Melinda „Megosztok, tehát vagyok” című könyvében. A szerző arra is felhívja a figyelmet, hogy leginkább ez a generáció hajlamos elhinni az álhíreket, és tagjai igen gyakran igazolnak vissza olyan embereket is, akiket valójában nem ismernek.
Emellett a nagyszülők szívesen töltenek fel tartalmakat imádott unokáikról is – csakhogy ennek nem feltétlenül örül a család.
Norbert egy régi vita miatt egy ideje már nincs beszélő viszonyban fiával, unokáival azonban rendszeresen találkozik. Mivel rettentően büszke rájuk, időnként szeretne megosztani róluk néhány fényképet. A fia azonban megfenyegette, hogy ha ezt megteszi, akkor rendőrségi feljelentést tesz: „Tényleg feljelenthet a fiam, ha posztolok az unokáimról pár képet?” – kérdezte döbbenten a férfi egy online fórumon a többiektől.
Grandsharenting
A grandsharenting, vagyis amikor a nagyszülők túlzottan sok képet és információt osztanak meg a közösségi médiában az unokákról – igen gyakran az érintettek tudta vagy beleegyezése nélkül – egyre több családban okoz feszültséget. A generációs nézeteltérést elsősorban az okozza, hogy a nagyszülők nincsenek tisztában azzal, hogy a korlátlan posztolással illetéktelen kezekbe adhatják az unokákról készült képet, mint ahogy azt sem látják be, hogy online személyiségünk immár szerves része az életünknek. A közösségi médiafelületekre feltöltött viccesnek tűnő fotók pedig negatívan is befolyásolhatják unokáik digitális lábnyomát.
Egy belgiumi vizsgálat szerint alapvetően a jó szándék és a büszkeség motiválja az idős embereket, amikor az unokák első lépéseiről, születésnapi vagy iskolás pillanatairól készült képeket posztolják büszkén a Facebookon. Ugyanolyan fontos számukra az emlékek digitalizálása, a nagyszülői szerepük hangsúlyozása és a többi nagyszülővel való interakció is.
Zsófi már évek óta Don Quijote-i küzdelmet folytat édesanyjával, hogy ne posztoljon folyamatosan három unokájáról. Hiába ecseteli azonban hosszasan, hogy milyen veszélyekkel jár az, hogy a gyerekek képei szinte azonnal felkerülnek a Facebookra, a nagymama tántoríthatatlan:
„Anyám egész egyszerűen kiborít, teljesen eszköztelennek érzem magam. Volt, hogy a családi csoportunkból másolta ki a képeket, és a tudtom nélkül feltöltötte őket a netre. De igazából csak az interneten ilyen lelkes, mert nagyjából két-három havonta látja a gyerekeimet – pedig egy városban élünk. Akárhányszor hívom, vagy a segítségét kérem, soha nem ér rá velük foglalkozni, de a lájkvadászat az profin megy a gyerekek képeivel. Folyamatos a feszültség emiatt, de nyilván nem szeretném jogi útra terelni a dolgot”.
Márta négyszeres nagymama, aki újkori hóbortnak tartja a szülők fénykép-megosztási tilalmát, és a legkevésbé sem hatja meg, hogy fia szerint neki is óvnia kell az unokái magánéletét és digitális lábnyomát:
„Igyekszem tiszteletben tartani a fiamék kérését, de én ezt hülyeségnek tartom. Nyilván nem fogok pucér csecsemőkori képeket kirakni, de miért ne mutathatnám meg a nagyobbak születésnapi vagy ballagási fotóit az ismerősöknek, rokonoknak? Állandóan azzal jönnek a fiamék, hogy veszélynek teszem ki az unokáimat, meg hogy visszaélnek ezekkel a felvételekkel, de kérdem én: az rendben van, hogy hétköznap esténként még egyedül mászkálnak az utcán, és energiaitalt isznak meg cigiznek?
Posztolhat-e a nagyi az engedélyem nélkül?
Fotó: azenkonyvem.hu
Tapasztalatom szerint még sok edukációra van szükség ahhoz, hogy mindenki komolyan vegye a magánélet védelmét – véli dr. Kása-Richlach Mónika LL. M. médiajogi, információbiztonsági és adatvédelmi szakjogász, szociálpolitikus és fotográfus. Sokan, így a nagyszülők is tévesen hiszik azt, hogy pár fényképmegosztással nem okoznak kárt senkinek, ám egy felvétel engedély nélküli posztolása már önmagában jogsértő.
Főszabályként elmondható, hogy mindig a törvényes képviselő – aki jellemzően a szülő, kivételesen a gyám – dönt a felvétel készítéséről és felhasználásáról is.
Bár nem tartom szerencsésnek, de ha szigorúan a jogszabályok oldaláról közelítjük meg a képek engedély nélküli megosztását, akkor a nagyszülő több jogszabályt is megsérthet. Egyrészt a polgári törvénykönyvben található képmásvédelmet, amely szerint – a tömegfelvételt vagy nyilvános-közéleti szereplést kivéve – engedély nélkül nem készülhet és nem használható fel fényképfelvétel; másrészt megsértheti az adatvédelmi szabályokat is. Ez utóbbi kapcsán azonban meg kell vizsgálni, hogy a konkrét cselekmény az adatvédelmi szabályok hatálya alá esik-e – hangsúlyozta a szakértő.
Ha például egy nagyszülő képeket tárol a telefonján az unokájáról, az magáncélú adatkezelésnek minősül, és mivel a személyes Facebook profilok általában nem hozhatók összefüggésbe sem szakmai, sem pedig üzleti céllal, így alapvetően ez a tevékenység is az ún. háztartási adatkezelés körébe eshet. Dr. Kása Richlach-Mónika ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy az interneten történő közzététel, amely során a fényképfelvételek „meghatározatlan számú személy” számára válnak hozzáférhetővé, nyilvánvalóan nem tekinthető kizárólag a magán- vagy családi élet keretébe tartozó tevékenységnek. Márpedig a Facebook profilunk – beállítástól függően – nyilvános internetes felületnek számít, így az oda feltöltött fényképeket bárki megszerezheti. A nyilvánosság tehát mindig nagy vízválasztó ezeknek a kérdéseknek az eldöntésében – összegezte a szakértő.
Bírósági ügy is lehet az engedély nélküli megosztásokból?
2020-ban egy holland nagymamát bírósági határozat kötelezett arra, hogy a Facebookról és a Pinterestről is törölje az unokákat ábrázoló, a szülők engedélye nélkül posztolt képeket. A bírói döntés értelmében ez az eset egyértelműen a GDPR hatálya alá tartozott, hiszen a közösségi médiamegosztással nyilvánosságra kerültek a képek, és nem volt kizárható, hogy azokat harmadik fél is megszerezze – adott hírt egy különös ügyről 2020-ban a HVG, ami azt követően került bíróság elé, hogy a nagymama és lánya nem tudták rendezni a vitát.
Dr. Kása-Richlach Mónika a saját, hazai gyakorlatában még nem találkozott a nagyszülői posztolás miatt történt képmásperrel, és ő maga úgy véli, hogy ennek a problémának a kezelése elsősorban nem jogi, hanem családon belüli kommunikáció kérdése.
Hogy oldjuk meg a posztolással kapcsolatos feszültségeket?
Tapasztalataink szerint a Facebook a kiskorúakról készült felvételekkel kapcsolatos jelentéseket komolyan veszi, így érdemes jelzéssel élni, ha engedélyünk nélkül került ki egy kép a gyerekünkről – javasolja a szakértő.
A legfontosabb teendő azonban elsősorban az „edukáció”. Beszéljünk a nagyszülőkkel a fényképmegosztásokkal kapcsolatos veszélyekről, és kínáljunk számukra alternatívát. Egy nagyszülő azért posztol, mert büszke az unokájára, csak nem a megfelelő módszert választja – mutat rá dr. Kása-Richlach Mónika, aki azt tanácsolja, hogy mutassuk meg a nagyszülőknek a közösségi médiafelületek célközönség választó funkcióját, és tanítsuk meg a használatát. Így az unokák képét a nagy nyilvánosság helyett csak az ismerősökkel vagy az általa beállított szűkebb csoporttal fogja megosztani a nagyi. Azt is tudatosítsuk, hogy a felületre feltöltött fotóra a jövőben nem lesz valódi ráhatásunk, a szűk körben történő megosztás is magában hordozza a kockázatot, hogy arról mások mondjuk másolatot készítenek
Útmutató nagyszülőknek
- Tartsuk tiszteletben családunk kéréseit a fényképek készítésével és megosztásával kapcsolatban is!
- Minden esetben kérjük ki a gyerekek véleményét is értelmi és fejlettségi szintjükhöz mérten!
- Ne posztoljunk olyan felvételeket, amelyek kínosak, kellemetlenek lehetnek a gyereknek, vagy kiszolgáltatott helyzetben ábrázolják őt! Ne csináljunk olyat, amit nem szeretnénk, hogy velünk csináljanak!
- A fényképeket inkább privát családi csoportban osszuk meg egymással.
- Posztolás előtt beszéljünk a szülőkkel és az unokákkal is, hogy beleegyeznek-e a felvételek megosztásába.
- Fogadjuk el, ha nemet mondanak a kérésünkre! Senkit nem kényszeríthetünk arra, hogy akarata ellenére szerepeljen a világhálón.
Kapcsolódó cikkek
