Szülőnek lenni a világ egyik legnehezebb dolga. Talán a legnehezebb benne az, hogy soha nem fogjuk megtudni, hogy jól végeztük-e el a „feladatunkat” egészen addig, amíg a gyermekünk felnőtté nem válik. Ez már önmagában is elegendő stresszforrás, azonban mindez még nehezebbé válik akkor, ha valamelyik gyermekünknek krónikus betegsége lesz vagy fogyatékossággal küzd.
Elmondhatatlanul sok feladatot, fizikai, érzelmi és anyagi terhet jelent egy súlyosan sérült gyerek gondozása és nevelése. A szülők igyekeznek mindent megtenni annak érdekében, hogy gyermekük mindebből a lehető legkevesebbet érzékeljék. Nem is kérdés, hogy ebben az esetben a szülői lét az átlagosnál is több kihívással, stresszel és megpróbáltatással jár, azonban nem csak ők viselik ennek terhét, hiszen ott vannak a beteg gyerekek testvérei is, akiket olykor „üveggyereknek” is neveznek.
Mi az az üveggyerek-szindróma?
Az üveggyerek-szindróma nem egy egészségügyi állapot leírása vagy mentális diagnózis. Olyan köznyelvi kifejezés, amelyet bizonyos kihívások és erősségek leírására használnak olyan gyermekek esetében, akiknek testvére nagyobb figyelmet igényel az átlagnál. Eli Harwood terapeuta szerint az üveggyerek kifejezés olyan gyermekre utal, akinek érzelmi szükségletei láthatatlanná válnak.
„Az üveggyerekek már egészen hamar megtanulják, hogyan elégítsék ki a saját szükségleteiket, éppen ezért nem nagyon kérnek segítséget. Nagyon érettek és kiegyensúlyozottnak tűnnek. Ez az előnyükre is válhat az életben, azonban gyakran éppen az ellenkezőjét erősíti. Nehezen tudják kifejezni, ha támogatásra van szükségük” – mondja a szakértő a VeryWellMind-nak.
A „glass child” vagyis az üveggyerek fogalma nem olyan régen terjedt el a közösségi médiában, azonban maga a jelenség már több, mint egy évtizede létezik. Korábban hasonló tapasztalatokról számolt be Alicia Meneses Maples is. 13 évvel ezelőtt egy TEDx előadáson arról mesélt, hogy milyen is az élet akkor, ha valakinek a testvére súlyos betegséggel, fogyatékossággal küzd.
„Nagyon érzékenyek vagyunk a szüleink és testvéreink igényeire. Szeretjük a szüleinket és a testvéreinket, éppen ezért tudjuk, hogy a mi problémáink jelentéktelenek ahhoz képest, amikkel a szüleink és a testvéreink küzdenek. Ez az oka annak, hogy nagyon csendben vagyunk” – mesélte.
Alicia két kisebb testvére fogyatékossággal küzd. Öccsénél, Davidnél egy ritka genetikai betegséget, súlyos kombinált immunhiányt diagnosztizáltak, míg másik testvérénél, Mariónál autizmust állapítottak meg. Alicia kénytelen volt hamar felnőni, hiszen míg édesanyja gyakran a kórházban maradt testvérével, édesapjának napközben dolgoznia kellett. Ez idő alatt ő vigyázott kisebbik testvérére, Marióra. A nő elmondása szerint testvérei mellett a szüleinek nem sok ideje jutott arra, hogy vele is foglalkozzanak, éppen ezért gyakran érezte úgy, mintha láthatatlan lenne.
Sok családban a szülőket vagy a gondviselőket annyira lekötheti egy speciális igényű gyermek gondozása, hogy a többi gyermekük erre gyakran úgy reagál, hogy megpróbálják lecsökkenteni a saját igényeiket. A speciális szükségletekkel nem rendelkező gyerekek úgy érezhetik, hogy olyan »átlátszóak«, mintha üvegből lennének.”
Az üveggyerekekről szóló teljes cikket ide kattintva érheted el az nlc oldalán.
Kapcsolódó cikkek
