A COVID-19 járvány, az éghajlatváltozás és azok a nagyon is valós politikai kérdések, amelyekkel mindannyian szembesülünk nap mint nap (hogy csak néhány dolgot említsünk),mind azt mutatja, hogy változásban van körülöttünk a világ. Szülőként aggódhatunk, hogy mindez milyen hatással lesz a gyerekeinkre, még akkor is, ha sokan azt mondják, hogy a gyerekek rendben lesznek, mert ellenállóak. De vajon a gyerekek valóban jobban alkalmazkodnak, mint a felnőttek? Mennyire képesek megbirkózni ennyi változással?
“Mivel a gyerekeknek kevesebb tapasztalata és tudása van a világról, ezért még nem képesek elgondolkodni egy helyzet összes következményén” – mondta a Romper-comnak Mia Rosenberg, pszichoterapeuta.
A felnőttek egész életük során az alkalmazkodást és bizonyos helyes reakciókat tanultak meg, lényegében kidolgoznak egy sémát. Ezek a sémák segítenek abban, hogy kiigazodjanak, amikor különféle akadályok jelennek meg. Mivel a gyermekek agya gyorsan fejlődik, gyorsabban képesek megtanulni készségeket és megbirkózni akadályokkal. “Ebben az esetben az a tény, hogy a gyerekek nem sokat tudnak még a világról, valóban nekik kedvez.”
- Kapcsolódó: Hogy lehet elviselni a bezártságot?
Bridget Barrett-Parker, tanácsadó kissé részletesebben kitér arra, hogy a gyermek fejlődése hogyan befolyásolja a változás kezelésének képességét. “Az élet első néhány évében a gyermekek agya óránként milliónyi idegi kapcsolatot hoz létre. A gyors létrehozás után elveszítik azokat az idegi kapcsolatokat, amelyeket nem aktívan használnak” – mondta a Rompernek.
Ha nem használod, elveszíted – ez történik a valóságban is. “Mivel nagyon sokféle idegi kapcsolat van, a gyermek számára könnyebb egy másik gondolkodásmódra váltani. Kevesebb erőfeszítést igényel, mint egy felnőtt számára, akinek erősen behatároltak a gondolkodási sémái.”
Ha azonban mindez igaz, akkor érdemes elgondolkodni azon, hogy miért van annyira szükségük gyermekeknek a napi rutinra? Barrett-Parker rámutat, hogy bár a gyerekeknek valóban szükségük van kiszámíthatóságra és struktúrára, erre inkább sokszor azért van szükségük, hogy képesek legyenek megkülönböztetni a dolgokat. “Mivel nem tudják megkülönböztetni a rendkívül fontosat a lényegtelentől- hiszen ehhez élettapasztalatra van szükség -, idegesek lehetnek attól, ha apró dolgok nincsenek a helyükön, miközben látszólag teljesen rendben vannak akkor is, ha nagyobb változások történnek.” Szóval összességében a gyerekek jobban alkalmazkodnak hatalmas változásokhoz, mint mi, felnőttek, de legalábbis gyorsabban.
Ettől függetlenül őszintén és konkrétan érdemes beszélni a gyerekekkel a változásokról. Bármiről is legyen szó, költözésről, egy háziállat elvesztéséről. Főként a halállal kapcsolatban követhetünk olyan hibát, hogy nem merjük a nevén nevezni a dolgokat és ehelyett például azt mondjuk, hogy elaludt a kutya. Ez gondot okozhatnak a kicsiknek, azt hihetik, hogy ha elalszanak, soha nem fognak felébredni.
“Annak érdekében, hogy a gyerekek ki tudják fejleszteni az egészséges megküzdési készségeiket, fontos, hogy legyen idejük erre” – mondja Rosenberg. “A három kulcsfontosságú tényező a nagy változások kezelésében: annak biztosítása, hogy elegendő információt adjunk a gyereknek, azért hogy megértsék, mi történik, annak biztosítása, hogy megélhessék, ha ez nehéz nekik, és hogy egy felnőttel fel is tudják dolgozni mindezt.”
A gyerekek persze a mintából tanulnak, ezért fontos, hogy mi, hogyan reagálunk adott helyzetben vagy hogyan érezzük magunkat egy-egy változás kellős közepén.
Segít a gyermeknek az is, ha bár nagy változások vannak körülötte, de van, ami stabil, ami ugyanúgy működik, ami biztonságot jelent. Ez olyan apróság is lehet, hogy folytatjuk az esti, lefekvés előtti meseolvasást, pont ugyanúgy, mint korábban.
Kapcsolódó cikkek
